Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Bezerédy Győző: Adatok Pécs felszabadulásának történetéhez (1944)

ADATOK PÉCS FELSZABADULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ (1944) Bezerédy Győző Az idő rövidsége nem engedi meg azt, hogy részletesen foglalkozzunk Pécs fel­szabadulásának katonai eseményeivel. Ennek mindössze egy-két összefüggését kí­vánjuk csak megvilágítani, illetve arra térünk ki, hogy az 57. szovjet hadsereg elő­nyomulása következtében milyen változások történtek Pécs városában, s ez mennyi­ben befolyásolta az események szerencsés alakulását. Azok, akik 1944-ben Pécsett éltek, emlékeznek arra, hogy a város felett szinte egy éjszalka vonult el a front, míg este még a németek és a* magyar fasiszták készültek a védelemre, reggel már szovjet hadoszlopok végeláthatatlan sora tört előre a Rákóczi és a Szigeti úton nyugat felé, a menekülő fasiszták nyomában. A kérdés az: vajon csakugyan fél najp alatt szabadult fel a város? Ezzel párhu­zamosan: csak a front villámgyors elvonulásának köszönhette Pécs azt, hogy szinte sérülés nélkül vészelte át a háborút? A kérdésre a válasz nem ilyen egyszerű ! Pécs felszabadításának jelentősége messze túlnő annak helyi jelentőségén. Dél­Dunántúlért folyt a harc itt, melynek sikeres megvívása- Nyugat-Magyarország fel­szabadításában is kulcsjelentőséggel bírt. Éppen ezért Pécs felszabadítását nem szűkíthetjük le a városban, elsősorban a Rákóczi út, Malom utca környékén zajló összecsapásra, mégcsak a 26-29-e közötti. Pécs környékén vívott harcokra sem. A felszabadító hadműveletek ezen szakaszának kezdetét a Dunán való átkelés, e/t követően a jobb parti hídfők létesítése, ezek kiszélesítése, egyesítése, a megye­székhely felé való előretörés, közvetlenül a város előtt és a városban zajló harcok jelentik. A Pécsért folyó hadműveletek november 7-én kezdődtek és november 29-én, a város felszabadulásával értek véget. Az átkelésnek és a hídfő létesítésének az egész nyugat-magyarországi hadműve­leteik szempontjából óriási stratégiai, Pécs felszabadításának viszont erkölcsi jelen­tősége volt. Mindenekelőtt le kell szögeznünk azt, hogy a német hadvezetés egyál­talán nem gondolt arra, hogy ezt a területet könnyen feladja. Nagyon is tisztában voltak a Duna és Dráva folyó által bezárt terület kulcsfontosságával. Éppen ezért e két folyó által nyújtott jó védelmi lehetőségeket maximálisan ki akarták hasz­n óin i. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom