Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

III. rész DOKUMENTUMOK - Gyovai Lajos: Drávapalakonya dűlőinek felmérése

9. Sziget (Szeget) Nevét onnan kapta, mert félszigetszerűen helyezkedik el kb. 15 kh. szántó és a temető. A szántót és a temetőt fél karéjban mocsaras, nádas, legelő veszi körül. Van olyan ingoványos rész, ahol tavaszonként különösen a lovak gyakran belesüllyedtek. Az utóbbi években ez már ritkán fordult elő, egyrészt a mocsár feltöltődött, másrészt lovak nem járnak a legelőre. Az itt lévő temetőben nyugszik Gozon Lajos, a község volt református lelkésze, az 1848—49-es szabadságharc ezredesének édesapja. Közvetlenül a falu szélén, idomtalan, négyszög alakú árok mélyedés látható. Az árok nem töltődik fel, fű, gaz alig nő. A monda szerint a községben a középkorban öttornyú vár volt, ha ez lehetséges, akkor feltehető, hogy az árok ennek a maradványa. 10. Mezeihát (Kenderföld) A község lakossága csak kenderföldnek ismeri. Az utóbbi elnevezés onnan adódik, hogy amíg a lakosság szövés-fonással foglalkozott, a kendert és lent ide vetette. Az itt lévő földek 100—400 D-ölnél nem voltak nagyobbak. 11. Paliczka (Palickó) A dűlőt ketté vágja az egerszegi csatorna. A csatorna bal oldalán van a Dózsa Mgtsz majorja. A dűlő régi útján vezet a Drávaszabolcs—Drávapalkonya bekötő út, mely 1963-ban lett építve, és átadva a forgalomnak. A dűlő két végén van a bekötő út betonhídja és a Lengyár felé vezető földesút betonhídja. Mindkét híd elő volt készítve robbantásra, a gyújtózsinórokat Szigetvári Árpád, tartalékos határvadász vágta el, két tényleges katonával, ezzel megakadályozták a hidak felrobbantását. 12. Ádámbérczi (Ádámbörci) A dűlő különös elnevezése okát a hagyomány nem hagyta ránk. Ádám feltehetően személynévvel függ össze, a börc szó már a régi magyar nyelvben dombot, dombos, kiemelkedőbb helyet, területet jelentett. Lehetséges, hogy Ádám nevezetű birtokosé lehetett, ez a tényleg dombos, jól termő föld. 13. Z s i n k ó Hogy a dűlőről nevezték-e el a Zsinkó csárdát, mely már a drávaszabolcsi határban volt vagy a csárdáról a dűlőt, nem tudjuk. 14. Sáfránykert Legelő és erdő. A falu végén lévő legelőrészt a régi megyei töltésig Margonyai legelőnek nevezik. Erről a legelőről 1972—1973-ban 60 000 m

3 földet szállítottak