Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

I. Rész - Bezerédy Győző: A nemzetiségi krónikák Baranyában

szocialista brigádokkal, hogy a könyvtár aktív olvasói legyenek. Foglalkozott a könyvtár a bejáró dolgozókkal is, hogy utazási idejükből fordítsanak perceket az olvasásra is. Az eredmény, hogy az iparban dolgozó 400 dolgozó közül 163-an, tehát a munkások 40%"3 ma m

ár olvasó.. Ebből a szocialista brigádtagok száma 62. Községünkben a német nemzetiségű lakosság száma eléri az 50%-ot. A könyvtár mindent elkövetett, hogy az anyanyelv ápolásához biztosítsa a megfelelő könyvállományt. Jelenleg a 60 nemzetiségi könyvet igénylő olvasó számára 723 könyv áll rendelkezésre. A könyvek egy részét a báziskönyvtár biztosította. A báziskönyvtártól kapott könyvek kezdetben nem feleltek meg a nemzetiségi állampolgárok igényeinek. Inkább városi, mint falusi olvasók igényeit szolgálták. A legutóbbi szállítmányokban már több az olvasmányos, nagyobb érdeklődésre számottartó könyv, főleg a gyermekés ifjúsági irodalomban. A nemzetiségi könyvellátás mechanizmusa időközben újabb mérföldkőhöz érkezett. Az új könyvek nemzetiségi sorozatának megszületése egyben azt is jelenti, hogy a könyvtár nemzetiségi könyveket a továbbiakban épp úgy tudja rendelni, mint a hazai kiadványokat. De ehhez az eddigi 16 000 Ft-os könyvbeszerzési keretünket 20 000 Ft-osra kellene legalább felemelni. A könyvkölcsönzésen kívül a községi könyvtárakat rendezvények tartására is szorították. Egy ízben író—olvasó találkozót rendezett, amikor Kende Sándor pécsi író volt a könyvtár vendége. Január 20-án a Neue Zeitung és a Pécsi Rádió német stúdiójának munkatársaival találkoztak az olvasók. A könyvtáros két ízben tartott órát az általános iskola III. osztálya számára a könyvtárban. A német tagozatos alsótagozatos tanulók számára március és április hónapban a Pécsi Tanárképző Főiskola két hallgatója két anyanyelvi foglalkozást tartott. A nyári szünidőben hat alkalommal értelem- és ritmusfejlesztő gyakorlatokat tartott a könyvtáros a leendő 1. osztályosok számára. Könyvkiállítást rendezett a könyvtár február 14 én és a tsz zárszámadása napján a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából, április 10-én a mai magyar írók és költők műveiből és szeptember 18—26-ig a képzőművészeti világhét alkalmából ilyen tárgyú szakkönyvekből. A mozgalmi szervek közül az 1976-os esztendőben újjáalakult a Hazafias Népfront helyi szervezete és az eddigi egy KISZ-szervezet helyett három alakult. Ugyanis megalakult a Kesztyű- és Bőrdíszmű Szövetkezet helyi részlegének KISZ szervezete és a Pintér István KISZ-szervezetből kiváltak a középiskolai tanulók, megalakították a Széchenyi István KISZ-szervezetet." (Részlet: Ravasz János krónikaíró összefoglalójából.) Szederkény összefoglalójában a krónikaíró alapos értékelést ad. Az események mellett nem titkolja el a hibákat sem. Szól a német nemzetiség kulturális igényéről, az ebből adódó problémákról. Szűr jellegzetes német község a mohácsi járásban. A krónikaíró a magyarok és a németek felszabadulás utáni egymásratalálásáról ír. Megemlíti, hogy az asszimiláció észrevehető a két nép között, ugyanakkor azonban jelentősen erősödik a nemzetiségi tudat is. A gondokat és problémákat sem titkolja el. Szűr község problémája tipikusan baranyai probléma, annak ellenére, hogy a falu fejlődésében stagnálás tapasztalható. A krónika összefoglalója megfelelő képet fest e kis település életéről: Szűr Az 1976. év összefoglalása , „Szűr félezer lakosú baranyai kisközség, a Himesháza Községi Közös Tanács társközsége. 1976-ban 3 gyermek született, a halálozások száma 6 volt. A lakóhely lélekszámában észlelhető csökkenés, az elvándorlás nem jelentős.