Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

I. Rész - Bezerédy Győző: A nemzetiségi krónikák Baranyában

Nemzetiségi település. Magyarok és németek élnek itt egymás mellett.. A nemzetiségi nyelvet beszélők a lakók körülbelül kétharmadát teszik ki. A német ajkúak, köznyelven „svábok" ősei két és fél évszázada, a törökdúlás után találtak otthont a faluban, a magyarok a felszabadulást követően települtek a községbe. A magyarok és a németek egyetértésben, barátságban dolgoznak együtt. A nemzetiségiek lassú természetes asszimilációja figyelhető meg egyrészt, másrészt a nemzetiségi tudat erősödése tapasztalható. A falu dolgozó lakosságának jelentős része eljáró munkás, elsősorban az építőiparban talált munkalehetőséget. A háztartásból több nő állt munkába, így az aktív keresők száma növekedett. A termelőszövetkezetbe helyezkedett el eddig az iparban dolgozó néhány fiatal. Érezhető tehát a mezőgazdasági üzem vonzása is. Életszínvonal-politikánknak megfelelően fejlődtek a lakosság élet- és munkakörülményei. Ez lemérhető külsőleg a vásárlások, beruházások és takarékosság terén, de a tartalmasabb életvitelben is. Falunkat a régi parasztházak, az átalakított, kissé kényelmesebbé tett épületek jellemzik. Teljesen új családi ház csak néhány van. A házak külső felújítása és változtatása nem mindig a legszerencsésebb és sokszor nélkülözik a jó ízlést. Sok helyen a régi stílusjegyek teljesen megszűntek. Vegyes hatású falukép alakult ki. Az 1976. évben is fejlődött, gazdagodott lakóhelyünk. A sokáig elhúzódó ÁFÉSZépület felújítása befejeződött. Korszerű, tetszetős kiskereskedelmi bolt és vendéglátóhely áll a lakosság rendelkezésére. Az igények kielégítése és a kulturáltabb körülmények biztosítása most már nagy részt az ott dolgozó alkalmazottakon múlik. A tervezett határidőre készült el a temetőben a ravatalozó. Jó munkát végzett a kivitelező, a bólyi tanácsi költségvetési üzem. Az építkezést a lakók jelentős pénzbeli hozzájárulással segítették. Az emberek köszönettel vették tudomásul a létesítmény az ígéretnek megfelelő megvalósítását. Nem sikerült előrelépni az utcák csinosításában, parkosításában. Néhány ház előtt a járda felemelését végezték el a lakók. Szükségesek ezek a munkák. Többhelyen mély vízlevezető árkot csináltak, ami balesetveszélyessé teszi a gyalogjárót. Az igények, az elvárások a lehetőségekhez képest jobban nőnek. A szinttartás érdekeiben néhány dolgot következetesen kell véghezvinni, illetve megvalósítani. Ilyen a tiszta környezet, az út és járda kérdése. A falu belterületének tisztántartását következetesen kell szorgalmazni. Az átjárók, összekötőjárdák építése is sürgető. Az országút a falu belterületén rossz, sáros, poros. A tanácsvezetők tájékoztatása szerint kilátás van a Szűr—Szebény közötti út megépítésére. Előreláthatóan 1977-ben készülnek el a tervek és 1978-ban kezdődik az építés. Az előzetes helyszíni bejárás már megtörtént. Remélhetőleg az út megépítésével egyidőben sor került a községen belül is útfelújításra. Nem elhanyagolhatók a kulturális létesítmények felújítása sem, mivel ezek elég rossz helyzetben vannak. A termelőszövetkezetben az 1976 os gazdasági év igen nehéz és bonyolult volt. A szélsőséges időjárás következtében az eddigi gazdálkodási hibák igen kielégítőek. A nem egységes, következetes vezetés, az alacsony színvonalú munkafegyelem hiánya, valamint a külső hatások is hozzájárultak, hogy a termelőszövetkezet nem tudta eredményesen zárni az évet. Szűr határában búzát, őszi árpát, kukoricát, napraforgót termeltek nagyobb területen. Búzából rekordtermést értek el, takarítottak be, a többi növényféleség nemigen hozta a tervet. A háztájiban a kukorica termése változó volt: volt, aki kimagasló terméseredményeket ért el, volt ahol elég gyenge volt a termés. A háztáji állatállományban az országos intézkedések hatására fejlődés állt be. Az előző évinél több hízóállatot, szarvasmarhát, sertést adtak le, s jelentősen emelkedett a tejeladás is. A kereskedelmi és vendéglátói ellátottság jó, az igényeket kielégíti. Az áruellátás megfelelő volt. A szolgáltatások azonban hiányosak. Kisiparos nem tevékenykedik a faluban. A központi község ilyenirányú ellátottságát községünk lakói is igénybe veszik. A falusi életmódhoz hozzátartozik az önellátásra törekvés. Az ingázó munkásokat is a kétlakiság jellemzi. Nemcsak a mezőgazdaságból élők, hanem ők is előállítják a legfontosabb termékeket saját szükségletükre. Saját maguk termelik meg a zöldséget, gyümölcsöt, a burgonyát, tenyésztenek baromfit, nyulat, sertést. Ezen felül jelentős az eladott termékek is. A község társadalmi és politikai életében is volt pezsgő élet. A HNF községi bizottsága és az MHSZ-lövészklub élére új vezetők kerültek. A pártélet is egész évben élénk volt. A tömegszervezetek tevékenysége nem eléggé rendszeres és folyamatos. A falu problémáinak megoldásában, fejlődésének elősegítésében nagyobb szerepet kellene vállalniuk. A kulturális élet az előző évek szintjén mozgott. Majdnem minden házban van rádió, a legtöbbnél televízió is. Jelentős a napilapok és a képes folyóiratok előfizetése is. A könyvtár állománya 5000 Ft-tal nőtt, az olvasóknak bő választék áll rendelke-