Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - A krónikaírás 3. éve Baranya megyében (Bezerédy Győző)

ségek krónikái érkeztek be: Babarc (és tagközségei), Boly (Töttös), Borjád (és tagközségei), Dunaszekcső (Bár), Erzsébet (és tagközségei), Geresdlak (és tagközségei), Kölked, Majs (Udvar), Nagynyárád, Szederkény, Nagykozár (és tagközségei), Ófalu, Olasz (és tagközségei), Pellérd (és tagközségei), Pécsvárad (és tagközségei), Abaliget (és tagközségei), Bikal (tagközségei), Kémes (tagközségei), Magyarbóly (tagközségei), Gilvánfa, Magyartelek, Kisaszszonyfa, Sellye (tagközségei), Turony (tagközségei), Vejti (tagközségei), Villány (tagközségei), Villánykövesd (tagközségei), Zaláta (Kemse), Felsőszentmárton, Old, Siklósnagyfalu, Almamellék, Kétújfalu (és tagközségei), Mozsgó (és tagközségei), Rózsafa (és tagközségei), Szentdénes (és tagközségei) és Szentlászló (és tagközségei), A tanácsok nagy része azonban kisebb-nagyobb késéssel küldte be krónikáikat. Nem egy esetben sürgetni is kellett. Kaposszekcsői községi Közös Tanács, valamint tagközségei 1975. január 1-től kerültek közigazgatásilag lolna megyéhez, tehát az 1974. évi krónikaírási kötelezettség rájuk is vonatkozik. Az 1974. évi krónikák beérkezte után megállapítható az, hogy az első két év anyagához képest egyre több az olyan munka, amely tartalmi és formai követelménynek egyaránt megfelel. Ezek a krónikák áttekinthetők, jól kezelhetők, használható forrásmunkának bizonyulnak. A tartalmi és formai követelmények be nem tartása azonban több krónikánál súlyos problémaként jelentkezik s a munkák használhatóságát veszélyezteti. E követelményeket rögzítő utasítás (megjelent a Baranya megyei Tanács Elnöke 36.206/1971. sz. Utasításának mellékleteként — Baranya megye Tanácsának Közlönyében az 1971, év 5. számában), elsősorban a krónikákban lévő információk egységesített rendszerezését szolgálja. Betartásával a legfontosabb adatok minden krónikában hozzáférhetővé válnak, az anyag ezzel könynyen kutathatóvá lesz. A formai követelmények egy része ugyanakkor a munka időtállóságát is biztosítja. ///. Formai követelmények 1. A krónikaírók egy része a Baranya megyei Levéltár, mint kijelölt őrzési hely részére nem az előírt első, hanem másod, sőt harmadpéldányt küldött be. Nyilvánvaló az, hogy az első példányok levéltári tárolásához elsősorban azért ragaszkodunk, mert ez a példány a hosszú ideig tartó tárolás során a legkevésbé rongálódik, fakul. A másik szempont az, hogy nem egy krónikánál a használt írógép-szalag, másoló-papír miatt a szöveg máris nehezen olvasható, s így félreérthető. Többek között a következő községek küldtek be másod, illetve harmadpéldányokat: Baksa, Egerág, Geresdlak, Kisdér, Nagyváty (az eredetinek fénymásolt példányát küldte be), Ócsárd, Siklósbodony, Szentlőrinc, Téseny, Villánykövesd. 2. A községi krónikák egyik legfontosabb hivatalos részét képezi a hitelesítés, melynek meghatározott szövege van. Emellett nélkülözhetetlen, a vb-tit-