Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - A krónikaírás 3. éve Baranya megyében (Bezerédy Győző)

kár, illetve a krónikáira aláírása, valamint a tanács pecsétje is. A krónika ezzel a formális aktussal válik hitelessé, egyúttal az aláírók így garantálják adataik valódiságát. A következő községek mulasztották el krónikáik hitelesítését: Abaliget, Almáskeresztúr, Bakóca, Baksa, Baranyahídvég, Barátúr, Bezedek, Bodolyabér, Bogádmindszent, Diósviszló, Drávaiványi, Gilvánfa, Hegyszentmárton, Hímesháza, Husztót, Ivánbattyán, Ivándárda, Királyegyháza, Kisdér, Kisszentmárton, Kóros, Kökény, Kölked, Kővágószöllős, Kővágótöttös, Luzsok, Magyaregregy, Magyarhertelend, Marócsa, Máriagyűd, Mekényes, Nagyváty, Ócsárd, Orfú, Ófalu, Palotabozsok, Páprád, Sámod, Siklósbodony, Székelyszabar, Szűr, Téseny, Vajszló, Vásárosbéc és Vókány. A hitelesítéssel párhuzamosan még a krónikaíró személye és foglalkozása is ismeretlen. Ezek a következők: Kistamási, Kökény, Meződ, Pereked, Pettend, Sámod, Sarok, Szilágy, Vázsnok. 3. A módszertani utasítás ellenére jelentős azon munkák száma, melyekben az alapkövetelményként megadott szerkezeti felosztás sem található meg. A. leggyakoribb a dokumentum-gyűjtemény elhagyása. Kisbudmér, és Nagybudmér krónikaírója ezt a következőképp közölte: „dokumentum gyűjteménye nem volt". Természetesen a kisebb községek kevés eseményt tudnak feljegyezni, s ezeket valamilyen formában dokumentálni, de az, hogy egész évben semmi mellékelni való ne akadjon, elképzelhetetlen. Gondoljunk a fénykép dokumentálására ilyenkor. Fénykép téma a legkisebb községben is akad. Gyakori az első és második fejezet elhagyása, illetve a kettő összevonása is. Ismételten hangsúlyoznunk kell azt, hogy mind a napló, mind az értékelő öszszefoglaló nélkülözhetetlen és már az egyik elmaradása esetén is úgyszólván használhatatlanná válik a krónika. A következő krónikákból maradtak el fejezetek: Adorjás (I., III.), Felsőszentmárton (I., III.), Karácodfa (II., III.), Katádfa (I., III.), Keszü (I., III.), Kisszentmárton (I, III.), Luzsok (IL, III.), Magyarmecske (II., III.), Mekényes (II., III.), Molvány (I., III.), Monyoród (II., III.), Nemeske (I., III.), Ózdfalu (I., lll.),Patapoklosi (I., III.), Páprád (IL, III.), Pettend (I., III.), Sámod (I., III.), Somogyviszló (I., III.), Sumony (I., III.), Varga (II.,111.), Vékény 4. A jó krónikát az jellemzi, hogy az írójának figyelme a település életének minden területére kiterjed. Gyakori azonban az, hogy a krónikaíró egyes igen fontos területeket figyelmen kívül hagy és munkája ezzel hézagossá válik. Ez a következő krónikáknál fordult elő: Abaliget (nem írt az üdülő-területről), Bogádmindszent (állami gazdaság adatai), Ivándárda (június 2-től október 20-ig nincs bejegyzés). 5. Az előírások be nem tartása a munkát nehezen áttekinthetővé teszik. A kutató számára a gyors eligazodást az egységes szempontok szerint vezetett krónikák fogják biztosítani. Gondoljuk el azt, hogy ha 322 krónika minden esetben más szempontok szerint készülne, a történet-kutató számára ez milyen súlyos akadályokat jelentene. Az egységesített követelményeket a következő krónikáknál mulasztották el betartani: Aranyosgadány (a 3. fejezet az összefoglaló), Dencsháza (rosszul ragasztja a képeket, aminek következtében összeragadtak az oldalak), Kárász, Kistamási (teljesen szabálytalan), Kővágószöllős, Mecseknádasd, Molvány, Nemeske. 6. A már ismertetett útmutató is leszögezi azt, hogy a gazdasági szervek