Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: A krónikaírás története Baranya megyében
A 15. §. kimondja az évenkénti lezárás és hitelesítés formáit is: „Az évkönyvvezető az évkönyvet minden év december hó 31-én délután lezárja, névaláírásával ellátja és a községi képviselőtestületnek bemutatja." 3 Ez a képviselőtestületi határozat a maga nemében példátlan és igen korszerű elveken nyugvó tételeket fektet le. A szabályrendelet megszerkesztője Fölkér József, aki valószínűleg az első évkönyv vezető is volt, igen jó történelmi érzékkel rendelkező, széles látókörű személy lehetett, hisz olyan modern elveket fektetett papírra, melyek ma is teljes mértékben megállják a helyüket s egyúttal a mi modern községi krónikásunknak is az alapját képezik. A krónikát évekig vezették erre a nagyközségi képviselőtestületi jegyzőkönyvben számos bejegyzés utal. Nagy kár, hogy ezekből a krónikákból egy sem maradt meg, ismerjük viszont az első kettő-három év anyaga alapján készült összefoglalót, mely nyomtatásban is megjelent Mohács Története címen. Az írója Fölkér János volt. Ez a munka Mohács magas színvonalon, nagy igénnyel írt kis monográfiája, azonban már nem krónika, de arra kitűnő példa, hogy mennyiben lehet egy feldolgozásban felhasználni a krónikában lefektetett adatokat, eredményeket. Könyvében Fölkér József nem kis büszkeséggel említi meg, munkájának úttörő jellegét. Mivel a Mohács Története című munkát egy-két évet kitöltő krón ï ka író tevékenység előzött meg, műve valóban úttörő jelentőségű. Bár ez a pár év még kevés arra, hogy forrásként jelentős segítséget adjon, de végső soron éppen a krónikaírás indította el Fölkert a monográfia megírásához, s a nagyközség vezetői is az évkönyv sikere után gondoltak a város történetének a megírására. Közvetlenül tehát úgy segítette a krónikaírás a helytörténeti monográfia megírását, mint ahogy a modern krónikának napjainkban is és a jövőben is segítenie kell. A felszabadulás előtt Pécsett is folyt krónikaírás. Az 1942. évi példány meg is maradt az utókor számára. Címe: Cronica Quinque Ecclesiensis 1942, írója dr. Vörös Márton, egykori városi főlevéltárnok, majd 1960-ig a Pécsi Állami Levéltár (ma Baranya megyei Levéltár) igazgatója volt/ 1 Sajnos az 1942. évi krónikából nem derül ki, hogy kinek az utasítására folyt ez a munka, hivatalos, vagy magán kezdeményezés volt-e. Az év lezárásakor ugyanis nem történt hitelesítés. Ugyanakkor csak nevében számíthatjuk krónikának, valójában éppen a legalapvetőbb követelményt hagyta szerzője figyelmen kívül; a naponkénti feljegyzést. Erre utal a 8. oldalon tett egyik megjegyzése: ,,A krónika írója most egy félévvel elébe siet a Végzetnek és gondolatban a pécsi Szent István napi ünnepségre gondol." (utalás Horthy István halálára.) Nyilvánvaló ebből, hogy a krónika az év végén készült el. Ezért inkább — de tartalmában is — az év végi rendszerező összesítésre, tehát a modern krónika 2. fejezetére hasonlít. A krónika vázlata viszont azt mutatja, hogy figyelme elsősorban az év közigazgatásának történetére terjedt ki és igen fontos területek (ipar, kereskedelem stb.) a perifériára kerültek.
