Baranyai krónikaírás 1. (Pécs, 1975)

Bezerédy Győző: A községi krónikaírás három éve

zetének az ismertetésére vonatkozik. Amikor ugyanis a megyében megalakultak a termelőszövetkezetek, minden községnek önálló tsz-e volt. Nem egy községnek több is. Idővel azonban ezek a párszáz hold területű apró gazdaságok életképtelenné váltak, azaz valójában sohasem tudták szerepüket maradéktalanul betölteni. Ezek a kis tsz-ek összeolvadtak és leggyakrabban a közigazgatási egységnek megfelelően szerveződtek át. A régi tsz-ek legfeljebb mint üzemegységek maradtak meg. A krónikák viszont községenként készülnek. Az a kérdés, mennyiben szerepeljenek egy-egy tagközség krónikájában a termelőszövetkezet legfontosabb adatai? Az évi adatokat községi (üzemegységi) szintre lebontani nem lehet, hisz az évi mérleg (zárszámadás) ilyen szinten nem készül el. Ebben az esetben természetesen valamennyi községnek fel kell dolgozni az évi mérleg legfontosabb adatait megemlítve a lebontható adatokat (pl. a földterület megoszlása), feltüntetve azt, hogy ezek az adatok üzemegység szintűek vagy egységesek-e. Az 1974. évtől kezdve a helyzet a további nagyszabású tszösszevonások miatt tovább nehezedett. Most már az is gyakori, hogy több közigazgatási területnek egy termelőszövetkezete lesz. Gondosan ügyelni kell arra, hogy a zárszámadás részletes adatai elsősorban annak a községnek a krónikájában szerepeljen, ahol a tsz központja van. A többi krónikába csak a legfontosabb adatok kerülnek bele. U gyanehhez a témához kapcsolódik a másik igen lényeges probléma. Köztudomású az, hogy a tsz-ek évi zárszámadásai mindig a következő év első negyedében készülnek el (ugyanez vonatkozik az ÁFÉSZ-ra, takarékszövetkezetekre, állami gazdaságokra stb. is). A krónika naplórészét viszont december 31-én kell lezárni. Ezek a gazdasági adatok így nem kerülhetnek oda. Ez a zárás azonban csak a naplórészre vonatkozik. Az egész krónikát a következő év március 30-ig kell lezárni, mivel a fent említett adatok a 2. fejezetbe kerülnek, ott lehetőség van ezek részletes feldolgozására. A zárszámadási közgyűlés megemlítése természetesen az évkönyv-részben (első fejezet) történik, az esemény dátumának megfelelő helyen. Példaként nézzük meg Berkesd község 1973. évi krónikáját. (Készítette: Világi Lászlóné vb-titkár.) Az első fejezetben: Február 15. A Kossuth Mg. Termelőszövetkezet ma tartotta zárszámadó közgyűlését. A tagság nagy érdeklődéssel hallgatta végig a beszámolót. A Kossuth Tsz 1972. évi brutto jövedelme 9 millió 478 Ft Kifizetett jövedelem 8 millió 168 Ft Egy 10 órás munkanap értéke 83 Ft Tsz nyugdíjasok és járadékosok száma 67 ffi 65 nő Dolgozó tsz-tagok száma 186 ffi 211 nő Állandó alkalmazott 37 ffi 20 nő Időszaki alkalmazott 20 ffi 11 nő A tagság megelégedettséggel vette tudomásul úgy a közös vagyon alakulását, mint az egyéni részesedést. Az 1973. évi krónikában tehát a február 5-én tartott zárszámadási közgyűlés ténye került az 1972. év legfontosabb jövedelmű és kereseti mutatóival. Az 1973-as gazdasági év eredményeinek a részletesebb adatai az azévi krónika összefoglaló részében található meg. Természetesen az összefoglaló részben is lehetőség van arra, hogy a krónikaíró a saját elképzelése szerint dolgozzon. Erre jellemző példa Babarc község 1972. évi