Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

sportnak. A PAC atlétikai, torna, vívó és kerékpáros edzéseit egyre többet látogatták, de jellemző volt a növekvő népszerűségre, hogy két kerékpáros egyesület és egy osztály foglalkoztatott fiatalokat. Növelte az érdeklődést a Magyar Atlétikai Szövetség alakulásának híre is. A PAC egyre terebélyesedő atlétikai osztálya a vidék vezető osztályává vált. A MASZ 1897. március 21-én tartotta alakuló ülését, amelyen a PAC részéről Lauber Dezső és Korchmáros Kálmán dr. vett részt. A tisztikar megválasztásában a MAC, PAC, MUE, PVC, Torontál AC, WVC és a Vas megyei SE vett részt. Az alakuló ülés dr. Bodó Aladárt a PAC alelnökét tanácstagnak választotta meg. Érdekessége volt a PAC atlétikai osztályának, hogy a MASZ megalakulásáig önálló versenyszabályokat alkalmazott, s csak a MASZ megalakulása után tért át a szövetség által elfogadott egységes szabályokra. Különösen a magas- és távolugrás, a súlylökés felfelé és távolba, valamint a gerelyvetés volt eltérő. A „Sportvilág" 1897. év végén készült országos ranglistája szerint a PAC országosan a 8., míg a vidékiek közül a 2. helyen állt. A Pécsi Tornaegylet 1897. január 5-én humorisztikus táncestét rendezett, és február 13-án már a másodikat tartották. A PTE a rendszeres gyakorlások mellett igen sok táncestélyt rendezett tornaverseny helyett, illetve a táncmulatságokon tornabemutatót is tartottak. A cél mindig ugyanaz volt: a pénzbevétel a működéshez. A Mecsek Egylet 1897. február 21-én megtartotta szokásos közgyűlését. Az elnöki, illetve titkári beszámoló után a számvizsgáló bizottság is beszámolt a gazdasági tevékenységről. Ez abban az időben már rendszeres volt a sportegyesületekben. A vezetőségben nem történt változás, Kardos Kálmán főispán elnök mellett Bánffay Simon és Zsolnay Vilmos voltak az alelnökök. Incédy Dénes ezen a közgyűlésen javasolta, hogy a titkár - Kiss József - hatévi munkájának elismeréseként kapjon egy nagyobb összeget, így kapott 200 koronát, valamint évente kapjon 100 korona tiszteletdíjat az általa végzett igen szerteágazó munka elismeréseként. Ezt a közgyűlés elfogadta. Gyakorlatilag ez volt az első eset, hogy valamelyik sportegyesület sportvezető számára biztosított állandó jellegű tiszteletdíjat, mert ilyenben eddig csak a „művezetők", azaz az edzők részesültek. 1896-ban Budapesten volt az országos tornaverseny, s ennek sikerén felbuzdulva a VKM elhatározta, hogy kerületi ifjúsági tornaversenyeket rendez, s ebben az évben - 1897-ben - Pécsett lesz az egyik csoport. Majorossy Imre polgármester már április 10-ére értekezletet hívott össze annak érdekében, hogy sikeresen megbirkózzanak a rendezvénnyel. Az értekezletre meghívták az iskolák testneveléssel foglalkozó tanárait, de részt vett rajta Spitkó Lajos tankerületi királyi főigazgató is. Abban állapodtak meg, hogy a kerületi tornaversenyt pünkösdkor, június 56-án rendezik meg. A VKM ezt később úgy módosította, hogy június 20-án kell megrendezni. A versenyen a fiumei, budapesti, győri, pozsonyi és székesfehérvári tankerületek vettek részt. A tornaversenyen a tanítóképezdék, középiskolák, a polgári és kereskedelmi iskolák indulhattak, s a VKM a költségekre 600 koronát folyósított. Ugyanakkor reméli a miniszter, hogy a város közönsége és a PTE nagy segítséget fog nyújtani a verseny megrendezéséhez. A rendező bizottság megalakult, melynek elnöke br. Fejérváry Imre megyei főispán lett, alelnök: Majorossy Imre polgármester, Koszits Ákos alispán, titkárok: dr. Ágh Timóth főgimnáziumi és Kiss József főreáliskolai tanárok. Versenybíróként a tornamesterek szerepeltek.

204 A