Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

rendező bizottság állandó jelleggel ülésezett és mindent megtett a sikeres szereplésért. Kialakult a tornaverseny programja is. I. Felvonulás, II. Ének, III. Az összes intézetek szabadgyakorlata, IV. Rendgyakorlatok, V. Versenyfutás 150 m (V-VI. o.), 200 m (VII-VIII. o.), VI. Szertornázás, VII. Verseny V-III. o., kötélhúzás és magasugrás, VIII. Játék, IX. Oszlopba felállás, X. Díjak kiosztása, XI. Ének, Rákóczi-induló, XII. Elvonulás. A kerékpáros versenyek rendezése rendszeressé vált. A PBC kiírta és megrendezte a II. Országos Kerékpárversenyét május 25-én. Több fővárosi és vidéki egyesület küldte el versenyzőit. A vendégek közül Wiegand és Lilies, a pécsiek közül a Bedő testvérek és Dunszt Károly joghallgató szerepelt jól. Augusztus 20-án viszont már a III. országos versenyét rendezte meg a Pécsi Bicikli Club. Keveset foglalkoztak ebben az időben a Balokány-fürdővel a helyi lapok, pedig a gond nem múlott el a Balokány körül, mert minden télen felfagyott valamelyik része és ezért minden tavasszal jelentős javításokat kellett rajta eszközölni. Ezzel azonban a tanács nem sokat törődött, mivel hatéves szerződése volt a Balokány-fürdőre, valamint az ott működő vendéglőre. Ebben az időszakban úszóversenyeket még nem rendeztek, de egész nyáron keresztül folyt az úszóoktatás, amely nagyon népszerű volt, de ezt - mivel fizetni kellett érte - a munkásgyerekek nem tudták igénybe venni. A PTE 1897. június 27-én dísztorna bemutatót tartott a sportcsarnokban, amelynek műsora a következő volt: Felvonulás - szabadgyakorlatok buzogányokkal szertornászat, valamint a képzetteknek gyűrű és magaskorlát, a haladóknak: lóugrás, szabadúgrás, mintagyakorlatok a nyújtón, birokverseny, súlyemelés s a végén létrapiramidok. Az iskolai kerületi tornaversenyre külön füzetben megjelent a versenyprogram. A város vezetői és a pedagógusok összefogásával nagy sikerrel rendezték meg a kerületi tornaversenyt, amelynek keretében atlétikai versenyek is voltak. Az ME ebben az évben határozta el a Tettye teljes átépítését és felújítását. A március 27-i választmányi ülésen egy bizottságot hoztak létre, amely elnökének felkérték Majorossy Imre polgármestert, tagjainak: Herbert János városi tanácsost, Kiss József egyleti titkárt, Klein István egyleti mérnököt, Mayer Károly egyleti pénztárost, Suha Rezső városi erdőmestert és Vaszary Gyula egyleti igazgató, városi rendőrkapitányt. Az ME célja lényegében nemcsak az volt, hogy a Tettyét széppé varázsolja, hanem az is, hogy a PAC-ot onnan kitúrja, hiszen a PAC-nak a Tettyén volt az atlétikai pályája. Ezt a polgármester sem támogatta, s a meghívóra, amelyet az ME küldött szét, a polgármester rávezette: ,,Az ülést kérem, mihelyt hazajövök egybehívni szíveskedjenek."

205 így a Tettye felújítása lényegében megtörtént, de a PAC atlétikai pályája megmaradt. A polgármester nem járult hozzá, hogy távollétében döntsenek a Tettye ügyében, így meg tudta védeni a PAC atlétikai pályáját. Ebben az időben divatba jött az, hogy az egyesületek több rendezvényt közösen szerveztek meg. így a PAC a Mecsek Egylettel közösen szervezett gyalogtúrákat, amelyen a PAC részéről az osztályok nagy része megjelent, a PAC kerékpárosztálya közös túrákat szervezett a PBC-vel, de a PPKE-vel is. Ilyen kerékpártúrákat lényegében egész évben tartottak, mert a megrendezett versenyek ellenére még mindig fontosnak tartották a túrákat is, amit egyben edzésnek is tekintettek.