Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - VI. A települések sportéletének alakulása

A TELEPÜLÉSEK SPORTÉLETÉNEK ALAKULÁSA A szervezett sportélet kialakulásának nehézségei Baranya megye az ország egyik aprófalvas megyéje. A települések száma túlhaladta a háromszázat. A megye lakóinak több mint ötven százaléka a falvakban élt. Az apró falvak azt jelentették, hogy a községek nagy hányada nem érte el az ötszáz lélekszámot. Ezekben a községekben több tényező gátolta a szervezett sportélet kialakulását: - A falusi lakosság sportjának fejlesztésével az országos és területi vagy megyei sportszervek nem törődtek. A sportági területi sportszövetségek, elsősorban a labdarúgó-szövetség - csak szűk körnek nyújtott rendszeres bajnoki vagy díj mérkőzési lehetőséget. - A községekben nem minden időszakban lehetett labdarúgócsapatot sem szervezni, mert nem volt elég fiatal. A militarizálás előretörése idején, ha a kis községből 2-3 fő katonai szolgálatra bevonult, széjjelesett a labdarúgócsapat, ezzel a sport kezdetleges szervezete is. A szomszédos község viszont csak a tehetségesebbeket szívta magához. - Az üzemek hiánya, a dolgozó parasztság életkörülményei, a szegénység, a hajnaltól késő estig tartó munka nem volt alkalmas arra, hogy a községben életképes sportszervezet jöjjön létre. - A községi, vagy körjegyzőségi „testnevelési alapból" nem sok és az is csak elvétve jutott a meglévő sportszervezetnek. Ezért jellemző volt, hogy az egyéni hozzájáruláson túl, egy-két - módosabb - személy hozzáállása meghatározó lett. így a nagygazdák, a kocsmáros, a kereskedő, az iparos és a nagyobb községekben már az értelmiség is. - Nehézséget jelentett a szakemberhiány is. Az egy-két tanerős elemi isiskolákban kevés az olyan tanító, aki szerette és értett is a testneveléshez és sporthoz, ha elköltözött: labdarúgócsapat sem alakult meg, illetve megszűnt. - A falusi sportfejlődés talán legnagyobb akadálya a létesítmények hiánya volt ebben az időben. Egyrészt az iskoláknál sem volt megfelelő sportra alkalmas terület, másrészt a labdarúgás elterjedésekor sok helyen közelharcot kellett vívnia a fiatalságnak, hogy a legeltetési társulat - a község legelőjéből - egy darabot sportcélokra átengedjen nekik. Öltöző - ha annak lehetett nevezni - rendszerint a kocsma egyik mellékhelyisége