Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - VI. A települések sportéletének alakulása

volt. Ez nem annyira a higiéniát, mint inkább a kocsmáros többletbevételét volt hivatva szolgálni. A fentemlített problémák ellenére is lassan, sok nehézséggel, a helyi adottságoknak megfelelően, egyenetlenül, ellentmondásosan indult meg a települések sportélete. Még a húszas évek eején - nemcsak a kisebb, hanem a nagyközségekben, mint Németbóly - a fiatalok körében népszerű volt vasár- és ünnepnapokon az elemi népiskolában tanult népi sportjátékok űzése.

1 Népszerű volt - évete kétszer - a búcsúkor és a húsvét másnapján rendezett versenyjátékok a község legelőjén. Itt a legények és a fiatal házas férfiak mérték össze erejüket a falu apraja és nagyja jelenlétében. Általában birkózásból vagy futás, távol- és rúdugrásból (nem magasugrásból) álltak ezek a számok. A győztesek az asszonyok és lányok által készített különféle ajándékokat kapták, majd nagy lakomán vendégelték meg őket a községi kocsmában vagy valamelyik présházban.

2 A militarizálás egyik megnyilvánulása, mely a falvakban is életre kelt: ia Polgári Lövész Egylet létrehozása volt. Nemcsak célkitűzése, hanem ruházata is már katonai jellegű volt, pl. rangjelzés. A polgári lövész egyletek teljes egészében behálózták a megyét. Két fajtájuk volt: a körjegyzőségi, mikor több község tartozott a székhely községi szervezethez, pl. Villányi PLE, ehhez tartozott Hercegszentmárton, Kisbudmér, Nagybudmér, Pócsa, Virágos és Villány. Számuk húsz körül mozgott. Másik a községi, ezek száma hetven körül volt. Megalakulásuk ideje 1927-19 30 között. Alapszabályaik formanyomtatványok - Minta Alapszabály - alapján készült. Céljaik meghatározása tekintetében az alapcélkitűzés a lövészet és más sportágak űzése, és sport-, kultúrfoglalkozások tartása volt. Valamennyi PLE 1935. év végénés 1936. év első havában közgyűlést volt köteles tartani, alapszabály-módosítás miatt. Ezen már jelentkezett az elszigeteltség és több egyletnél csak lövész csoportokká alakulást jelentett. Egyöntetű volt viszont a vezetés kérdése. Az elnök egy-két helyen a helyi plébános (Űjpetre, Vásárosdombó stb.) vagy nagybirtokos (Villány), malomtulajdonos (Vajszló), de leggyakrabban a körjenyző töltötte be az elnöki tisztséget. Működésüket a bürokratizálódás - hivatalból szervezték, hivatalból intézték jellemezte. Tevékenységük sematikus ,többször csak papírmunkát jelentett. Jól jellemezte ezt az állapotot a PLE - versendi - feloszlásakor felvett jegyzőkönyv indoklása: „A további működés felesleges, mert az új honvédelmi törvény, amúgy is gondoskodik a lövészek kiképzéséről. Egyesületi életet a lövész egylet sohasem gyakorolt - és így további működése teljesen feleslegessé vált." 1940 január-március havában valamennyi polgári lövész egylet feloszlott a BM 365.312/1939. sz. körlevele alapján. Népszerű falusi szórakozásnak és sportgyakorlásnak számított a községi kocsmák mellett felállított kisgolyós tekézés. A falu férfiainak, de még az idősebbeknek is kedvelt időtöltése volt az itt tartott kihívásos vagy fogadásban történő vetélkedés. Mivel nem volt megfelelő sportvezetés ezeken a pályákon szervezett foglalkozásról és versenyről nemigen lehet beszélni.