Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - I. Baranya megye testnevelésének és sportjának kezdetei

E támogatást a PTTE természetesen úgy gondolta, illetve kérte, hogy nem kell visszafizetni. A városi tanács magáévá tette a PTTE kérelmét és még azon a napon, január 27-én levelet írt a VKM-be és támogatta a PTTE kérelmét/

10 A PTTE kérelme hamar elintézést nyert, mert az országgyűlés akkor ülésezett és a miniszter előterjesztését jóváhagyták, de nem támogatásként, hanem kölcsönként, évi 5%-os kamat mellett. Ezzel a kölcsönnel elkezdődött a PTTE tízéves kálváriája, amelyet a tornacsarnok építésével vállalt magára a város érdekében, de gyakorlatilag ehhez megfelelő támogatást nem kapott. Február 18-án a PTTE levélben köszönte meg a városi tanácsnak a támogatást, hogy az 5000 forint kölcsönt megkapták az országgyűléstől, egyben annak engedélyezését kérték, hogy a készülő jelvényükbe felvehessék a város címerét.

50 A PTTE egyrészről jelentős erőfeszítéseket tett a testgyakorlatok bevezetése céljából és annak feltételeit igyekezett megteremteni, de mellette gondoskodnia kellett a tűzoltóság létrehozásáról és a működési feltételeinek megteremtéséről is. Hiszen a városban előtte is volt tűzoltóság, úgy hogy néhány önkéntes polgár foglalkozott vele, de az első szervezett tűzoltóság a PTTE megalakulásával jött létre. A városi tanács felemás hozzáállását mutatja, hogy adott a PTTE-nek 200 forintot tűzoltószerek beszerzésére, ugyanakkor a meglévő tűzoltószereket elárverezte, de az összeget nem a PTTE-nek adta. Ivánkovics István a tűzoltó szakosztály parancsnoka is komolyan vette megbízatását és minden csütörtökön edzést, illetve gyakorlást tartott a tűzoltók részére Stirling vezetésével. Stirling 1871. február 23-án kezdte a gyakorlatokat. Kidolgozták a tűzoltóság I—

II—III. őrszabályzatát, és megrendeltek egy Walzer-féle fecskendőt. 187

1. február 28-án ülést tartott az Iskolaszék. Elfogadták a PTTE javaslatát, hogy a szegények gyerekei ingyen, a tagok gyerekei évi 50 krajcár ellenében, a nem tagok gyerekei pedig 1 forintért vehessenek részt tornaoktatáson. A tanácsülés kiadja, hogy az óratervet készítők lépjenek kapcsolatba a tornatanárral, így hamarosan el fog terjedni a testnevelés az iskolákban is. Valamennyi iskola is lépjen érintkezésbe a PTTE-vel.

51 Megérkezett a PTTE tornatanítója, s rögtön olyan megbízatást kapott, hogy a tornászokat készítse fel egy dísztornára, amely a tornacsarnok építésének tőkéjét növelné. Ugyanakkor hozzáfogtak a tornacsarnok építési és költségvetési terveinek elkészítéséhez. A VKM által biztosított kölcsön váratlanul érte a PTTE-t, mert a tornacsarnok építésére még nem voltak felkészülve, s csak a hozzá nem értésükön múlott, hogy ebbe a nagy munkába megfelelő anyagi fedezet nélkül belekezdtek. A tervezéssel viszont látták, hogy sokkal nagyobb összegekre van szükségük és ezért kezdeményezték a dísztornát is. A Pécsi Lapok c. újság többször írt a tornacsarnok építéséről, s támogatta a PTTE dísztornáját is, amelyet 1871. június 25-ére terveztek és meg is tartottak. A Pécsi Lapok c. újság szerint nagy siker volt, de bírálatként írják, hogy tapintatos lett volna az egyleti tagok számára ingyen bemenetet biztosítani, hiszen az adakozás így sem maradt volna el.

52 A PTTE 1871. július 9-én tartotta közgyűlését, ahol számot adtak az egylet fejlődéséről, mely szerint az alapító tagok száma 80 fő, a rendes tagok száma 10 fő. Bevétel az elmúlt egy év alatt 10 288 forint, a kiadás pedig 10 267 forint volt, így az egyletnek gyakorlatilag nem volt pénze, illetve csak a VKM által átutalt 5000