Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)
sülét. 13 De ugyanakkor a sajtó is felhasználta a lehetőséget akkor, amikor egy-egy sporteseményről tudósított, hogy dicsőítse ezt a sportágat: „A pécsi leventék ökölvívószakosztályánál szépen fejlődő ökölvívósport fejlettségének újabb bizonyságát adta vasárnap, amikor rcvansot adott a dombóvári leventeegyesület ökölvívószakosztálya a május 2-i 7:5 arányú pécsi győzelemért... Pécs győzött 9:3 arányban. Pécs győzelme ígéret arra, hogy a jövő hóban Baján megrendezendő MÖSzDny válogatott és Magyarország B válogatottja közötti küzdelemben pécsi ökölvívók is szerepeljenek. Reméljük továbbá, hogy a bemutatók serkentőleg hatnak ifjúságunkra s a város polgármesterének áldozatkész támogatásával újonnan létesített leventeotthonban még sokan cl fogják sajátítani e férfias küzdelemre, kitartásra és önuralomra nevelő sportot." 14 A leventeegyesületek sportnívójának emelése érdekében a Testnevelési Főiskola közreműködésével az Országos Testnevelési Tanács III. szakosztálya tanfolyamokat állított fel. így került sor egy ökölvívó tanfolyam beindítására 1935. július 15-én Keszthelyen, amelyre Pécs városa egy főt küldött. A hallgatók teljes ellátásban részesültek, csak az utazási költséget kellett a városnak térítenie. 1 '' Másik küzdősport a birkózás volt. A pécsi leventék ebben a sportágban is jelcskezdtek. 1938. június 23-án az akkor még Somogy megyéhez tartozó Szigetváron rendezték meg az országos levente-birkózóversenyt. Ezen öt fő vett részt a Pécsi Levente Egyesület képviseletében és egy bajnoki érmet és két harmadik helyet jelentő érmét hoztak haza. 10 A legegészségesebb, minden testrészt megmozgató sportágról, az úszásról 1931ből áll rendelkezésünkre az első adat. A pécsi leventék úszószakosztályának a vezetője avval a kéréssel fordult a város vezetéséhez, 1931. május 21-én, hogy a szakosztály nyári tréningköltségeihez a testnevelési alapból járuljon hozzá. A szakosztály 26 tagja részére 130 pengőt kért. Indokolásul felhozta, hogy a „rossz gazdálkodási viszonyok (értsd: gazdasági válság - T. F.) folytán a tréningköltségeknek csak kis százalékát lehet a leventékre áthárítani." 1 ' 1936. július 22-én az újjászervezett úszószakosztály megkezdte újbóli működését. Tagja volt 29 úszásban haladó, 14 kezdő úszó, valamint 70 úszni nem tudó levente. Az úszással foglalkozó leventék i főoktató és 2 oktató vezetésével gyakoroltak. 18 Az úszósport népszerűsítésére Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter 1937-ben vándorserleget alapított. Első ízben 1937. augusztus 22-én küzdöttek meg érte az ország minden részéből Pécsre sereglett felnőtt és levente úszók. A pécsi leventék küzdését siker koronázta: az 50 méteres levente mellúszásban első helyezést értek el, 47,2 mp idővel, az 50 méteres levente gyorsúszásban szintén az első helyet vívták ki, 43,2 mp időeredménnyel.'" Az országban szinte minden hiányzott, ami a repüléshez kellett. Ezért a Dunántúl című pécsi napilap tudósítója nyomatékosan hangsúlyozta, hogy „messzemenő támogatásban kell részesítenünk minden olyan megmozdulást, amely szolgálatot kíván tenni a magyar aviatikának".' 10 Ezért tulajdonított nagy jelentőséget annak a tanfolyamnak, amelyet 1936-ban Schindler Aurél, a fémipari szakiskola igazgatója szervezett. Közel hatvan leventét igyekezett a repülőgép-építésben kiképezni gondos és alapos elméleti oktatás mellett. 21 A repülőgépmodellezést tartották az utánpótlás kiképzésének egyenes útjának, ahogy ezt a korabeli pécsi sajtó megfogalmazta:
