Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)

,, . . . s ha arra gondolunk, hogy Magyarországnak nagy élet-halál harcában egyszer nagyon sok pilótára lesz szüksége, akkor hálánkat és teljes elismerésünket kell kifejeznünk azoknak, akik ezt a nagy sikerű tanfolyamot létrehozták, s annak egyedülálló eredményét biztosítani tudták."

22 Miről is volt szó? 1937. június 19-én nyílt meg a pécsi Katholikus Kör helyiségében a repülőmodellező tanfolyam eredményeit bemutató kiállítás. Látható volt egy kilenc méteres Zögling-rendszerű vitorlázógép, száz lóerős motorral felszerelt kétüléses Hungária sportrepülőgép, ejtőernyőket és kisebb rcpülőgépfelszereléseket mutattak be. A kiállítást három napon keresztül tartották nyitva, mindvégig nagy érdeklődés kísérte.

23 Az éves kiképzési terv sikeres megvalósításáról tornaünnepélyek formájában adtak számot a pécsi leventék a város vezetői és az érdeklődők előtt. A korabeli sajtó minden esetben részletes tudósításokat közölt ezekről a nagyszabású megmozdulásokról, nem mulasztva cl természetesen a leventeintézmény melletti propagandát sem. A tornaünnepélyeket a vásártéren, a lóversenypályán és a Tettyén tartották, mint olyan helyen, ahol a legtöbb ember elfért. Az ünnepély a Himnusz közös cléneklésével kezdődött, majd közös szabadgyakorlatokat mutattak be a leventék. Ezt követték a különböző atlétikai számok, közben gúlabemutatók zajlottak, szertorna színesítette a programot. A sporteseményeket labdarúgómérkőzésscl zárták. Ezt követte a díjkiosztás és a fegyelmezett sorokban történt elvonulás a dísztribün előtt. Az ilyenkor szokásos buzdító, hazafias beszédek sem maradtak el. Az 1927. június 19-én tartott tornaünnepélyen Pécs város polgármestere mondta: „A megacélozott izmú levente elsősorban dolgozzék hazájáért, de ha szüksége úgy kívánja, tudjon igazáért, hazájáért küzdve, védelmére fegyvert fogva meg is halni."

2

'

1 Az 1928. évi leventeünnepélyt a Tettyén rendezték meg. Az atlétikai versenyszámok első helyezettjeinek eredményei: súlylökés: 8,37 m, 400 m-es síkfutás: 57 mp, magasugrás: 145 cm, 800 m-es síkfutás: 2 p 5 mp, diszkoszvetés: 33,65 m, távolugrás: 5,80 m, 300 m-es síkfutás 1 p. 47 mp, 4x100 m-es staféta: 53, mp.

25 Az 1930-as évek elején már jelentkeztek a katonai életre való felkészítés nyíltabb jelei is ezeken az összefoglaló jellegű bemutatókon. 1930. november 9-én tartottak nagyobb szabású menetgyakorlatot és harci játékot a pécsi leventék a város külterületén. A város vezetősége a résztvevő leventéket ebéden látta vendégül.

26 A leventeintézmény országos vezetői 1929-ben úgy látták, hogy a leventék kiképzésében és sporteredményeiben olyan nagyfokú előrehaladás történt, hogy egy magasabb szintű, összetett versenyformát indíthatnak cl. Megindult az Első Országos Levente Bajnoki Verseny. A versenyterv magába foglalta mindazokat a főbb testnevelési és sportágakat, amelyekkel a leventék foglalkoztak. Az első verseny Debrecenben került lebonyolításra. Ez volt az Országos Levente Mezei Futó Verseny. Erre április végén került sor. A második verseny Budapesten került megrendezésre: Országos Levente Atlétikai Bajnoki Verseny címet viselte. Ezt követte a versenysorozat részeként a IV. Országos Levente Céllövő Verseny, szintén a fővárosban. Ezeken a versenyeken a pécsi leventék nem értek el sikereket. Siker született viszont a szeptember 14-én és 15-én Budapesten megrendezett Levente Űszó Bajnokságon. A műugrásban pécsi leventeversenyző kapta az aranyérmet.