Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)

is erőteljes hangsúlyt kapott a pécsi leventeéletben. A céllövőversenyeket igyekeztek megragadni propagandacélokra is: „A vármegyei leventeversennyel kapcsolatban tartották meg szombat délelőtt a pécsi leventeegyesület ezévi céllövőversenyét. Az egyesület lövész-szakasza ízléses egyenruhában vitéz Csokonay Sándor testnevelési tanár, lövészeti főoktató vezetésével az egyesület újonan megalakult zenekarával vonult az elemi lőtérre ... A versenyen lövészeink alapos felkészültségről, kitartó, fegyelmezett tudásról tettek tanúságot. . . Az egyesület köszönetét fejezi ki a munkaadóknak, hogy az előkészítő gyakorlatokban való részvételre alkalmazottaiknak mindig módot adtak. Követendő példa volna ez mindazoknak, akik ezen hazafias kötelezettséget még mindig nem ismerik és vonakodnak alkalmazottaikat a gyakorlatokra elengedni."

7 Az első országos levente-lövészversenyt 1925 tavaszán rendezte az Országos Testnevelési Tanács III. szakosztálya. A lőtávolság 50 lépés volt (37,5 m), a versenyzők, csapatonként 5 fő, egy-egy céltáblára tíz-tíz lövést adtak le, tetszés szerinti testhelyzetből. A második lövészverseny bajnosági volt, és szintén 1925-ben rendezték, ősszel, hasonló feltételekkel. A pécsi leventelövészek számára ezeken a versenyeken nem termett babér.

8 Az országos versenyeket minden évben megrendezték, amelyeken a pécsi leventék rendszeresen részt vettek. A leventelövészet fejlesztése, népszerűsítése érdekében kerületi versenyeket is rendeztek. Ilyen zajlott le 1937. szeptember 19-én is Kiskunhalason. A pécsi levente-lövészcsapat szereplése jónak mondható. Hadipuska csapatversenyben első helyezést értek el. Fég.-puska csapatversenyben harmadik helyet szerezték meg, míg a hadipuska egyéniben öt első helyezés nyertesei lettek. A vegyesdandár parancsnokság által felajánlott ezüst kelyhet is pécsi versenyző kapta.

9 A leventék lőoktatásának megkönnyítése és a lövészet technikájának még szobában, a téli hónapok alatt és esős időben is lehetséges elsajátítása érdekében egy százados feltalált egy erre alkalmas készüléket. Pécs város testnevelési vezetője, hivatkozva arra, hogy a „bemutatón résztvettek igen kívánatosnak nyilvánították a leventeegyesületek részére a készüléket", kérte a város polgármesterét, járuljon hozzá a beszerzéshez és a pénzt utalja ki.

10 Az országos katonai vezetés az ifjúság katonai előképzése érdekében a lövészet mellett a sportok közül a küzdő jellegűeket részesítette előnyben. így az ökölvívást, mint különleges, „hovédelmi szempontból igen értékes támadó és védősportot" kívánta már 1926-ban az Országos Testnevelési Tanács III. szakosztálya kötelező sportágként bevezetni a levente egyesületekben."

11 Az 1930-as évek második felében élénk levente-ökölvívóélet folyt Pécsett. A város testnevelési felügyelője 1935. szeptember 11-én kérte a polgármestert, hogy a Baján megrendezésre kerülő 4. testnevelési kerületi levente ökölvívó versenyre kiküldendő nyolc fő részére száz pengőt utaljon ki utazási és ellátási költség fejében. Hivatkozott arra, hogy „Pécs város levente egyesülete a múltban minden alkalommal küldött ki versenyzőket, akik ismételten kiváló eredményekkel szerepeltek és a város hírnevét öregbítették"

1

^

1 Természetesen ezt a sportágat is igyekeztek a leventeintézmény népszerűsítésére felhasználni. Az 1937. szeptember 12-én tartott Beszkárt-PSC levente-ökölvívómérkőzésen a propagandára való tekintettel belépődíjat nem szedett a leventeegye-