Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)
ifjúsági bajnokságot, országos KISOK bajnokságot. Horváth I. magyar válogatottként 1934. X. 7—8-ig Athénban versenyzett. Az egész intézet, de bátran mondhatjuk, az egész város atlétikát szerető közönsége büszke volt a két fiúra. Az iskola diákjai megnyerték még a MASZ DNy kerületi stafétabajnokságát 4x100 m-en, II. helyezettek 4x400 m-en. 1935. IX. 1-2-án Berlinben a németjapán-olasz-svéd-magyar atlétikai versenyen Horváth V. gerelyhajításban 65,71 m-rel 2., Horváth I. diszkoszvetésben 43,45 m-es eredménnyel 4. helyre került. Mindkét Horváth a berlini olimpiára készülő keret tagja lett. Az 1935/36-os tanév városi KISOK bajnokságán csapatversenyben az intézet növendékei harmadikak lettek. A kiváló sportoló, Horváth István befejezte tanulmányait a tanítóképzőben. 1936-tól válnak rendszeressé a KISOK helyi, kerületi és országos rendezvényei. Az 1936/37-es iskolai év sportkrónikája a következő: Horváth V. hármasugrásban 14,23 m-rel országos bajnok. A Stájerország-Dunántúl grazi atlétikai versenyen Horváth V. sérült könyökkel versenyez. így is 2. lett diszkoszvetésben, és 3. súlylökésben. (Gerelyt már nem dobott sérülése miatt.) Ezen tanév házi bajnokságán tűnik ki a 100 m-es futás győztese, Kiss Lajos 12,4 mp-es eredményével. Az 1937/38-as tanévben Horváth Vilmos már nem volt diákja az iskolának. 1937-ben tanítói oklevelet szerezve befejezte tanulmányait. A két Horváth nélkül az intézet szerényebb, de szép sikereket mondhatott továbbra is magáénak. A „Makay" vándorserlegért kiírt atlétikai viadalon - ami egyben KISOK verseny is volt - a csapatbajnoki címet a tanítóképző szerezte meg. Az öt fős csapat összesítve a következő versenyszámokban bizonyult legjobbnak: súlylökés, diszkoszvetés, magasugrás, távolugrás, 5x100 m-es váltó, svédváltó. A PEAC kerületi atlétikai versenyén 9 számból négyet megnyertek, ötben második helyezést szereztek.. 1938/39. krónikájához tartozik, hogy a ,,Makay"-serleget ismét elnyerték; a KISOK egyéni atlétikai küzdelmeiben öt 1. és három 2. helyezést mondhattak magukénak. Az 1939/40-es tanévtől az ország középiskoláiban „Serkentő versenyek"-et vezettek be. Ezek lényege: a különböző sportágakban szinteket állapítottak meg. Az iskola valamennyi tanulója részt vett ebben a versenyben. Ez a sportmozgalom a tömegsport kialakításának kezdetét jelentette. A 132 fős iskolából 80 növendékérte el a kívánt mércét. Az országos értékelés során a 2. helyre került a Tanítóképző Intézet. Ez olyan eredménynek számított, amely tükrözte az iskolában folyó sportmunkát, tanár és diák sportszeretetét, valamint sikeres együttműködésüket. A KISOK országos versenyén az 5x100 m-es váltóbajnokságot nyerték. A „Makay" vándorserleget végleg elnyerte az iskola, mert harmadszor is első helyen végzett a viadalban. Az 1940/4i-es iskolai évben a „Serkentő versenyen" az országos 4. helyezést szerzik meg. E tömegsport jellegű versenyeken való szereplés bizonyítja, hogy a képzősök legtöbbje fizikailag is felkészült hivatására. A sportkörben atlétikai, labdarúgó- és asztalitenisz-szakosztály működött. Dr. Kisbán László pedagógus munkáját a sport területén a MASZ úgy ismeri el, hogy
