Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

a DNy-i kerület alelnökévé választotta. Asztalitenisz-felszerelést kapott az intézet; asztalt, hálót és 4 db ütőt labdákkal együtt. A tanítójelöltek a sportot nemcsak aktívan űzték, de a testkultúra elméletével is foglalkoztak. A gyakorló iskolában a II. éves tanítóképzősök testtani és egészségügyi megfigyeléseket végeztek. A gyakorló iskolások óráit, szünetekben végzett mozgását, testtartását figyelték meg. Fő szempontot kapott a vizsgálatban a higiénia. A cserkészet szünetelt (1940/41-ben), mivel a vezetők közül 2 fő katonai szolgálatot teljesített. A sportkörben a tanulókat 2 korosztályba sorolták. Edzéseket a Tüzér utcai pályán tarthattak. A legjobb 5-6 atléta a téli időszakban az Erzsébet Tudományegyetem tornatermében tréningezhetett. Ez évben a felmérés szerint 130 növendék közül 110 tudott úszni. Ez igen figyelemreméltó volt. A ,,Makay"-serlegért folyó versenyben az 5x100 m-es váltó 57,2 mp, KISOK országos csúccsal győzött. A váltó tagjai: Gruber, Czéh, Joó, Schranber, Környei (Krénusz). Ez a váltóösszeállítás 1941. június 21-22-én a KISOK országos atlétikai bajnokságán megismételte a korábbi ragyogó szereplését. A kerületi atlétikai bajnokságokon minden sportágban találunk az 1-3. helyezett között képzős sportolókat. 1941. március 30-án a levente mezei futóversenyt - 3000 m - az iskola ifjúsági csapata nyerte meg. A háborús időszak már 1941/42-ben éreztette hatását. Az elhasználódott sportszerek pótlása nehézkes, vagy egyáltalán nem volt lehetséges. Kisbán tanár úr mégis megtalálta a rendszeres sportolás új formáját. A tömegatlétizálás kerül előtérbe. Főleg a sportszereket nélkülöző, saját szerelésben is végezhető sportágak kerültek előtérbe, pl. mezei futóversenyek, ugróversenyek. A minőségi sport kicsit háttérbe szorult, de nem az intézet hibájából. Annyira azonban nem, hogy a MASZ DNy kerületi versenyén ne szereznének öt 1. helyet. Az 1942/43-as tanév sportéletének összefoglalását legtömörebben és leghitelesebben az iskola évkönyvéből idézhetjük: „A sportkör működését a háborús takarékosságra való tekintettel nem részletezzük. Ez jellemző minden iskolára, hogy a versenysport nem folyhatott olyan eredményekkel, mint a múltban. Az atlétikai és a labdarúgó-szakosztály tagjai az év folyamán több versenyen ugyan részt vettek, de ez nem éri el az elmúlt évek eredményeit és sikereit." Az 1943/44-es iskolai évben már a közeledő háború éreztette hatását. Megszűntek a KISOK versenyek. A testnevelésben a levente csapatmunka került előtérbe. Korszerű katonai kiképzés folyt, amely végén az V. osztályosok ,,Honvédpróbá"-t tettek. Az iskolai testnevelés része és egyben kiegészítője volt az évenkénti több-kevesebb kirándulás. Ezek között találunk olaszországi, ausztriai utazásokat, de dunaföldvári vízi táborozást, pilisi gyalogtúrát is. Összegezve, a Pécsi Püspöki Fiú Tanítóképző Intézet sportéletét megállapíthatjuk, hogy a kiemelkedő eredmények mellett - főleg atlétikában - jutott idő és energia a tömegsportra is, és ezért követendő példát adtak az utókor sporttanárainak és diákjainak.