Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

A világháború idején a tornatermet katonai kórháznak kellett átadni, valamint tornatanár hiányában foglalkozások nem voltak. 1920-tól számíthatjuk az intenzív testnevelés megkezdését. Március i-jén kezdett itt el tanítani Csokonai Sándor testnevelő tanár. Az ő több évtizedes munkája meghatározó a Pius Gimnázium sportéletében. Ettől a tanévtől új fogalommal ismerkedhetünk meg az értesítőkből. Ez a „szün­idei Pius-kör". Minden héten egy egésznapos kirándulást szerveztek, reggeltől es­tig igénybe vehették a növendékek a játszótereket, az uszodát, az egész nyári va­káció alatt minden délután tanári felügyelet mellett használhatták. 1920. őszén alakult meg a Pius Testgyakorló Kör először, majd 1921. október 5-én másodszor. A szerb megszállás nagy károkat okozott a tornateremben, és annak felszerelé­sében. Az 1922/23-as tanévben elkészült a második teniszpálya, amelyen télen korcso­lyázni lehetett. Az 1923/24-es tanévben indult a gimnázium csapata a Frőlich-serlegért. 1925. június 7-én tornaünnepéllyel zárták az évet. A tornaünnepélyt néha közö­sen rendezték a többi pécsi középiskolával. A céllövészeti gyakorlatok az 1924/2 5-ös évben kezdődtek a VI-VIII. osztá­lyosok részére, heti 2 órában. 1925/26-ban a Pius Testgyakorló Kör a VKM rendelete értelmében, a KISOSZ alapszabályai szerint alakult újjá, 236. az igazoló szám. Ebben az évben játszották az első barátságos futballmérkőzést a Nagy Lajos Gimnázium Sportköre ellen. Rendszeres házi atlétikai versenyek indultak két korcsoportban. (I. sz. korcso­port: 16 éven aluliak, II. sz. korcsoport: 16 éven felüliek.) A korcsoportok később így alakultak: I. korcsoport: 10-12 év; II. korcsoport: 12-14 év; III. korcsoport: 14-16 év; IV. korcsoport: 16-18 év. A Pius TK működő szakosztályai: atlétika, játék és torna. Társadalmi egyesü­lethez sportköri tagnak még szünidőben sem adtak ki diákot. Az 1927/28-as tanévtől közlik az úszni tudók számát. Korcsolyázásra egy 32x8 méteres betonpálya állt rendelkezésre. Csokonai Sándor tanár beindította a kard­vívó különórákat is heti 2 órában, évek múlva már kezdő és haladó csoport is volt. Beindultak a PEAC szervezésében a középiskolás tenisz egyéni és páros baj­nokságok a dr. Vasváry rektor alapította vándorserlegért, amelyet első alkalom­mal a Pius Gimnázium nyert. Az 1928/29-es értesítő beszámolt arról, hogy a meg­lévő szakosztályok mellé tenisz, céllövészet, téli sportok, kerékpárszakosztályt is szerveztek. 1929. május 18-án atlétikai verseny volt a középiskolások részére és 4-es kard­csapatbajnokság. Az 1929/30-as értesítő kifogásolta, hogy a katonai gyakorlótérből (a mai Űj­mecsekalja, a Tüzér utcától Kovácstelepig) repülőtér lett, és nem játszhattak ott to­vább a diákok. A testvérgimnázium - Kalocsa - ellen atlétikai versenyt és futball­mérkőzést rendeztek. Az érmeket a Kalocsai Diákok Országos Szövetsége aján­lotta fel. Itt tűnik fel az V. osztályos Wéber József, a későbbi Werbőczi „Szepi" bácsi, akinek mint atlétának, edzőnek és sportköri vezetőnek rengeteget köszönhet a PVSK és Baranya megye sportélete. Az első korcsoportosok között Heinis (Szi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom