Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)
getvári) Ferenc többszörös magyar bajnok és válogatott lett ioo m-es síkfutásban. Ebben az évben volt elsős Czibulka Mihály, a Pécsi Dózsa nagytudású, felejthetetlen labdarúgóedzője. Az 1931/32-es tanévben jelent meg az évzáró tornaünnepélyen a kézilabda. „Az idei évben az egyes szakosztályok bár élénk működést fejtettek ki, versenyeket nem rendeztek, és versenyeken, mérkőzéseken nem vettek részt a tagok tanulmányi előmenetelének biztosítása érdekében." Az 1932/33-as tanév sportszer gyarapodása: 2 kosárlabdaállvány, 11 pár sí. A Pius TK-ban a heti edzési idő 7 óra. 1933. április 19-én a VKM X. ügyosztályának testnevelési referense, dr. Bohn Ferenc látogatta meg az intézetet és megtekintette a tornafelszerelést. Megindulak a MOTSZ szervezésében a középiskolás tornász csapatbajnokságok. Az 1933/34-cs iskolaévben kezdődtek a MOTSZ rendezésében a jelvényszerző versenyek. A 19 diák közül, akik arany-, ezüst-, bronz- vagy vasjelvényt szereztek - hét tornászt - a Budapesten rendezett tornász-világbajnokságra jutalmul felküldött a MOTSZ Baranya megyei szervezete. Az 1934/35-ös tanévtől még egy testnevelőt szerződtetett a gimnázium vezetősége, Kostyán (dr. Kismartoni) Károly személyében, ö vezette be, hogy a VIII. osztályosok heti testnevelési óráját összevonva a PAC-PEAC-pályán tartják. Az ez évi értesítő kihangsúlyozta: nem a versenysport, a kiemelkedő eredmény a fontos, hanem az egyén figyelmének, egészségének a szolgálata. Heinis (Szigetvári) Ferenc 100 m-en elért 10,8 mp-es ideje, 655 cm-es távolugró eredménye középiskolás szinten kiváló volt. Az 1935/36-os tanévzáró és tornaünnepélyt a diákság által elkeresztelt „stadion" területén (12 325 m 2 ) rendezték. A hegyoldalon lévő szőlészetét megszüntette a rend, hogy ezzel is nőjön a sportolásra alkalmas terület. 1935. szeptemberétől beindultak az úszó jelvényszerző versenyek. Ez az értesítő közli a gimnázium válogatott labdarúgócsapatát. Közülük többen érettségi után Pécs különböző csapataiban szerepeltek (Zentai, Czibulka, Jeckl, Kiss Imre, dr. Kövecs Ferenc). Megrendezték az első iskolák közötti kézilabda-mérkőzéseket. Az 1936/37-es tanévben ünnepelte a Pius Gimnázium 25 éves fennállását, amit a 700 diák részvételével megtartott tornaünnepély és ünnepi beszédek tettek felejthetetlenné. A MOTSZ képviselője oklevelet adott át az intézetnek az itt folyó szertornaoktatás elismeréseként. Ebben az évben a KISOK atlétikai és tornabajnokságait a Pius rendezte. Ebben a tanévben magasrangú látogatói, vendégei voltak az intézetnek: gr. Teleki Pál, volt miniszterelnök, az Országos Közoktatási Tanács elnöke, Neidenback Emil, a KISOK miniszteri biztosa, Nemes Papp - Váry Endre tábornok, az OTT társelnöke, akik megtekintették a tornatermet, lőteret, stadiont és játszótereket. Kelemen Kornél, az OTT elnöke is az intézet vendége volt, ezenkívül dr. Bóhn Ferenc tanügyi titkár, a minisztérium testnevelési szakfelügyelője is látogatást tett itt. Az 1937/38-as értesítő külön érdekessége, hogy leírhatják: „Városi sporttelepet nem veszünk igénybe". Az iskola sportolásra alkalmas területei: tornaterem 230 m 2 2 11
