Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - I. A testkultúra fejlődésének útja 1921-től a felszabadulásig

II. RÉSZ A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÜTJA 1921-TŐL A FELSZABADULÁSIG A sport nacionalista-revizionista alapon való újjászervezése A húszas években Magyarországon a kapitalizmus - különös politikai rendszerét tekintve - sajátos módon stabilizálódott. A Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalmi uralkodó osztályok csak nyílt diktatúra formájában voltak képesek visszaállítani, illetve megszilárdítani hatalmukat. Az új rend kialakulásakor - mivel a nép nem akart a régi módon élni - a munkásosztály, a dolgozók megfélemlítése volt a legfontosabb teendő. Amellett ugyanakkor a magyar uralkodó osztályok többek között szerették volna maguk mellé állítani a dolgozók minél nagyobb tömegeit. Ezt a keresztény - nemzeti Magyarország jelszavának hangoztatásával, a faji öntudat, az antiszemitizmus előtérbe helyezésével és a mindent magába foglaló nacionalizmussal kívánták elérni. Ezeket az eszméket erőszakosan terjesztették, felhasználva erre a hivatalos kultúrpolitikát, az ifjúság nevelését, a testnevelést és a sportot is. Az ellenforradalmi rendszer kiépítése a megye sportmozgalmán belül nehézkesen indult be. Az antant-szerb megszállás miatt az állami sportirányító szervek kiépítése is később valósult meg, mint más megyékben. Ezt támasztotta alá az Országos Testnevelési Tanács (OTT) 520/1921. évi leirata Pécs thj. város polgármesterének. (Bp. 1921. IX. 28.) „Az iskolán kívüli 16-21 éves ifjúságunk testedző egyesületben megszervezése az egész csonka Magyarország területén már megtörtént s ezért szükségessé válik az ifjúságnak ilyetén való megszervezésre a megszállás alól felszabadult területeken és annál is inkább, hogy a kieszközölt első segélyben ezen területeken felálítandó ifjúsági egyesületek is részesülhessenek. A város területén lévő iskolán kívüli ifjúság tehát a megalakítandó Testnevelési bizottság közreműködésével - mely bizottság részben a törvényhatóság tagjaiból, részben a nemes hivatást önként vállaló lelkes sportférfiakból állítandó össze - a már meglévő társadalmi egyesületekben, vagy újonnan felállítandó ifjúsági testedző egyesületekbe tömörítendő és rendszeres testedzésben részesítendő".

1 A leiratban említett ,,első segély" 5 ezer korona pénzsegélyből, vagy egy garnitúra sportfelszerelésből állt. A Testnevelési Bizottság több ízben is kinevezésre került. 1933. január i-jétől