Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - I. A testkultúra fejlődésének útja 1921-től a felszabadulásig

- három évi időtartamra - új, 17 tagú Baranya vármegye és Pécs thj. Testnevelési Bizottságot neveztek ki. Ez olyképpen alakult, hogy hat tagot Baranya vármegye és Pécs sz. kir. város főispánja nevezett ki, hatot az Országos Testnevelési Tanács elnöke javaslatára - választás útján - a polgármester nevezett ki, öt fő pedig hivatalból volt tagja a bizottságnak. Az elnök dr. Nendtvich Andor polgármester volt. A főispán által kinevezett hat bizottsági tag személye világosan mutatta az arisztokrácia, a klerikalizmus, a tőkések és más polgárok befolyását a sportban és testnevelésben: - Méltóságos és főtisztelendő dr. Igaz Béla prelátus-kanonok, felsőházi tag, - Nagyságos Márovits Andor építési vállalkozó, - Nagyságos Ozanics Gyula DGT főfelügyelő, - Nagságos Barabás Jenő dr. postafőnök, - Nagyságos Visny Ernő m. kir. főtanácsos, felsőházi tag, - Nagyságos Hamerli József kereskedelmi tanácsos, vas-nagykereskedő. A bizottságnak tagja volt a város testnevelési felügyelője is.

2, 3 Mivel a testnevelési felügyelő mellérendelt viszonyban volt a polgármesterrel, ez több alkalommal vitára adott okot. 1933-ban egy ízben odáig fajult a vita dr. Nendtvich polgármester, a testnevelési bizottság elnöke és vitéz Barlay János főtanácsnok, Pécs város testnevelési felügyelője - mint a Pécs sz. kir. város törvényhatósági testnevelési felügyelője - között, hogy a polgármester - a bizottság meghallgatása után - am. kir. VKM-miniszterhez fordult panaszával. Egyébként a hivatalos érintkezés a polgármester és a felügyelő között levelezés útján történt. A testnevelési vezető 1935. évi jelentéséből kitűnik, hogy a Testnevelési és Népgondozó Kirendeltségnek nem volt megfelelő helyisége, és ezért kérte a városházán való elhelyezését/

1 1938-ban dr. Várnagy Elemér testnevelési előadó kérte a polgármester engedélyét a nem működő Munkanélküli Munkás Ifjak Sport Egyesület felszerelésének a leventék részére történő átadására. A polgármester ad 4929/1938. sz. határozata: „a Munkanélküli munkás ifjúsággal történő foglalkozás újabb megszervezését kívánom, így a régi felszerelésre továbbra is szükség lesz, miért is a Levente Intézmény részére nem engedhetem át." Polgármester helyett dr. Esztergár Lajos s. k. p. polgármester.

5 Az említett példák is bizonyítják, hogy a vezetés nem volt egységes, a falusi iakosság sportjának fejlesztésével a Testnevelési Felügyelőség nem foglalkozott. A Testnevelési Bizottság, ezen belül a testnevelési felügyelő tevékenysége nagyrészt a segélyek, kérelmek elbírálásából állt. A községekben is létrehozták a Testnevelési Bizottságokat, ezek kimondottan a leventeügyekkel foglalkoztak. így Mohács Nagyközség Testnevelési Bizottsága a Mohácsi Híradó 1922. november 26-i számában felhívja a 15-ik évében lévő és 21-ik életévét túl nem lépett ifjúságot, hogy folyó év december 3-án délután a Széchenyi téren jelenjen meg.

ü Az iskolán kívüli testgyakorlás, a levente intézmény keretén belül kötelező volt.