Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - I. Baranya megye testnevelésének és sportjának kezdetei

I. RÉSZ BARANYA MEGYE TESTNEVELÉSÉNEK ÉS SPORTJÁNAK KEZDETEI A sportolási lehetőségek és formák kialakulása A megye és Pécs város sportjának első írásos nyomai a Balokány-tóhoz kötődnek. Pécs város tanácsa 1832 júniusi ülésén vetődött fel ,, . . . a Balokány nevezetű tavat ki lehetne tisztogatni és hasznosítani..." s erre határozatot is hoztak.

1 A feladatot Offenmüller Márton helyettes főmérnök kapta, aki felmérte a tó és vízelvezető árka lejtviszonyait és annak alapján tisztítási és helyreállítási tervet készített. A városi tanács a tervet és bérbeadási szándékát 1836. október 27-én terjesztette fel a királyi udvari kamarának. 1838. február 24-én a bérbeadás feltételeit terjesztették fel. A Kamara 1838. július 7-én jóváhagyta a tervet és a munkálatoknál felmerült 3291 forint és 36 krajcár költséget és a bérleti feltételeket.

2 A városi tanács 1838. december 24-én 3498. sz. alatt bérbe adta a tavat és környékét Vitéz Ferenc szűr-szabó mesternek, hat esztendőre az alábbi feltételek mellett: a) a lakosság szabadon meríthet és hordhat vizet, b) a jég vágása és hordása mindenkinek szabad, ç) a lovaknak úsztatása a kiszabott és jelölt helyen mindenki számára szabad, d) hogy a mulatozóknak a szigetecskére való menete semmi szín alatt meg ne tiltassék, e) a bérlő köteles a már elültetett és még ültetendő fák épségére ügyelni és a kártételtől megóvni. A bér 113 forint és a 11 forint bánatpénz a hatodik évben beszámíttatik. A helybeli Katonai Nevendék Intézet a Balokányi tóban fürdő-iskolát kívánt létrehozni és ezen kérelmét a tanács elé terjesztette. Az úszóiskola létrehozását a tanács nem engedélyezte, de a tó melletti kis tavat, vagy a kaszárnya melletti városi kertnek egy részét felajánlotta. Vitéz Ferenc ezt követően szerződést kötött az 52. Ferenc Károly főherceg gyalogezred fiúnevelőintézettel a tó délkeleti részén egy 12x7 öles (22,7x13 m) uszoda létesítéséről és használatba adásáról.

3 A városi tanács megtiltotta, hogy a lakosság a tóban fürödjön, ennek ellenére egyre többen fürödtek ott, így. Vitéz Ferenc bérlő kénytelen volt úszómestert alkalmazni. A lovak számára pedig egy kis úsztatót ásatott ki. Még ebben az