Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HARMINCAS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

sem kapok, ezen tisztségeket kizárólag a párthűség alapján, mint jó katona, pártparancsra tet­tem . . . Parlamenti hangoskodásaimmal utolérhetetlen presztízst szereztem Pécs választó közön­ségének. Hány báróról és grófról szedtem le a keresztvizet. . . Ellenben örömmel és boldogan szavaztam meg a magyar honvédség felszerelését, hogy minden viharral szembe tudjon nézni a magyarság . . ," 16 Esztergályos szereplése sokak számára csalódást okozott, de különösen elégedet­lenek voltak azok, akik a párt baloldalán álltak. Jól mutatja ezt a MÉMOSZ helyi titkárának, Szegedi Józsefnek a véleménye: Esztergályos képviselő miatt nagyon is elfordultak azok, akikre mindig is nagyon lehetett számítani. A pécsi munkások és polgárok mit remélhetnek, amikor egy rendes programot nem adott képviselőjük, hanem ehelyett mindent összevissza kevert a polgári ellenzékről és a kor­mányzót éltette, mintha nem lenne 5000 fő munkanélküli . . . Nem, ezek a beszédek nem őszinte szocialista beszédek . . . Meg kell mondani most keményen és pontosan azt, amit aka­runk, de mi ne szállítsunk szavazatot az ellenségnek az olyan gyűlésekkel, mint amilyeneket Esztergályos képviselő úr csinál. A pécsi építők és sütők véleménye is ez." 17 A választói gyűlések jegyzőkönyvei egyértelműen bizonyítják, hogy Esztergályos valamennyi gyűlésen hasonló hangnemben szólalt fel „Isten és haza iránti hűséget", Horthy kormányzó iránti odaadást és hűséget prédikálva. Ezeket a megnyilvánulásokat kevéssé ellensúlyozta Tolnai József és Herr József többnyire józan kritikai .hangvételű megnyilatkozása, azért sem. mert időnként Tolnai beszéde sem volt mentes antiszemita és irredenta kijelentésektől. 18 Bizonyos tehát, hogy nemcsak a párt helyzetét országosan rontó körülmények ját­szottak közre abban, hogy 1922 után 17 évi folyamatos képviselőségét elveszítette Esztergályos János. Május 30-án közvetlenül a választási eredmények ismertté válása után Tolnai úgy értékelte a helyzetet, hogy a szociáldemokraták vereségéért személy szerint sen­kit sem lehet okolni. Külön kihangsúlyozta a hatóságok igen előzékeny magatartá­sát. A csődhelyzetből kivezető utat a szervezkedésben jelölte meg. A továbbiakban - az előzmények ismerete alapján igen következetlenül azt mondta, hogy „Eszter­gályos bukása a legjobb körökben is meglepetést keltett. Több magas állású úr ki­jelentette, hogy szavazatát Esztergályosra adta le. Köztük főpapok és kanonokok is". Ezeket Esztergályosnak is elmondta és kérte, hogy mielőbb utazzon Pécsre, mert ennek egy elkövetkező választáson hasznát fogja venni. A Pécsi Napló cikkben búcsúzik „János bácsitól", s így jellemzi őt: „elvi ellen­tétek soha nem uralták annyira, hogy a szocialistában meg ne találtuk volna a csont­ja velejéig jóravaló magyart, a vallásbeli kötelmeinek becsületesen eleget tevő ke­resztényt . . ." ,!) A lap hasábjain ilyen módon méltatott ellenzéki képviselő bukása fölötti meg­lepetésnek úgy véljük nem sok alapja lehetett. Abból azonban messzemenő követ­keztetéseket vonhatunk le a pécsi szociáldemokrata mozgalom további hivatalos vonalára, hogy Tolnai József, a szervezet titkára Esztergályossal a jövőben is úgy számolt, mint a párt potencionális országgyűlési képviselőjével. Az 1938 áprilisi rendkívüli közgyűlés Visnya Ernő előterjesztésében a győri prog­ram alapján készült, „A honvédelmi fejlesztésről, egyes népjóléti beruházásokról és ezek fedezetéről szóló" törvényjavaslatról részletes tájékoztatást kapott. Ugyanezen alkalommal megszavazta a miniszterelnök üdvözlését a zsidótörvény benyújtása miatt. A törvényhatósági bizottság hamarosan már az új miniszterelnököt, Imrédy Bélát üdvözli, de egyetlen megjegyzése nincs az Anschluss-hoz, pedig annak egyik követ­kezménye, a DGT német kézbe kerülése közvetve Pécs városát is érinti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom