Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

Az Országos Munkásdalos Találkozó résztvevőinek egy csoportja a pécsi állomáson (1936) vallott, hogy azért folytatta, mert nemzetközi ismeretséget akart szerezni, hogy minél több információval rendelkezzen a nemzetközi mozgalomról, s ezt környezetében hasznosan gyümölcsöztesse. Papp Ferenc kapcsolta össze Kaszti Erzsébeten keresztül Pécset a Vörös Segély vonallal, s ezen az úton kaptak illegális sajtóanyagot Papp lebukása után. Az eszperantó kör tagjai tovább folytatták tevékenységüket Till József vezetésével. A pénztáros Prassnig írén volt, aki 1929-ben a munkás eszperantisták „Senaciulo" c. lapjában hirdetést tett közzé, külföldi partnerrel való levelezési szándékról. Belgiumból Józsa Ferenc válaszolt a hirdetésre, s ennek eredményeként rendszeres levelezés bontakozott ki közöttük, s hamarosan arra is sor került, hogy Józsa, aki tengeri hajón dolgozott és így a Szovjetunióban is többször megfordult, rendszeresen kezdett küldeni külföldön megjelenő magyar nyelvű illegális lapokat is. Prassnig közvetítésével a lapok Till Józsefhez jutottak, aki megszervezte ezek olvasását. Később ő is közvetlen levelezési kapcsolatba lépett Józsával. Az eszperantó vonalon keresztül, a propagandaanyag terjesztése során épült ki kapcsolat a somogybányatelepi Vajda Jánossal és a vasasi Fodor Jánossal. Velük hozta létre Till az aknaközi bizottságot, amelynek sikerült közvetlen kapcsolatot kiépíteni a fővárossal, Nagy József Tatabányáról Pécsre került bányászon keresztül. Az 1929 októberi sztrájk után Vajda és Fodor Belgiumba mentek, Till folytatta tovább a munkát, s újabb pesti kapcsolat épült ki, aki illegális anyagát Láng József Pécs meszestelepi lakos címén juttatta el Tillhez. 1929-ben került az eszperantó csoportba Nádor József, aki 1921-től a vas- és fémmunkások helyi csoportjában tevékenykedett. Ugyancsak ebben az esztendőben lett a csoport tagja Taksonyi Istvánon keresztül Kristofik András, aki a szabolcsi bányamunkásmozgalom egyik későbbi szereplője.