Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA

Munkásképző Egylet kiránduláson a Mecseken (1925) létre „műkedvelő alosztály" formájában, ez azonban nem ment át határozatba. Ezért 1924-ben a tervezetet a pártvezetőség újra benyújtotta felterjesztés céljából a pécsi járás főszolgabírájának, az alispán azonban elutasította. 1925. áprilisban a kérelmezőknek küldött válaszában azt írta, hogy a „Műkedvelő Alosztály az ifjúság nevelését nemzetietlen irányba terelné . . ."

9 Vasason a bányamunkások tiltakoztak az elutasítás ellen, de a kerületi titkárság belenyugodott a hatósági döntésbe. így a bányászok továbbra is Pécsre jártak a munkás műkedvelő előadásaira a Zrínyi utcai és a Perczel utcai Munkás Otthonba, illetve Munkás Kaszinóba.

10 1925 szeptemberében tartott előadásról részletesen beszámolt a rendőrség kiküldötte. Tizenhárom műsorszám volt. A költők legjava került ismertetésre, majd műveikből szemelvényeket mutattak be. Ady Endre és Petőfi Sándot politikai tartalmú versei kerültek az est programjába. A rendezvényen tombolt a munkás közönség, tüntetett. A műsor szerkesztőjét és a konferansziéját letartóztatták, majd fegyházbüntetésre ítélték.

11 A kritikus hangvételű és kitűnő dramaturgiával készített programban természetes volt, hogy a munkás szimfonikus zenekar, amely 1923-ban alakult újjá, Verdi és Erkel operáiból adott elő részleteket. A hatóságok koncepciójában két elgondolás szerepelt a fellendülő szociáldemokrata közművelődési munka háttérbe szorítására. Az első és igen biztosnak tűnő módszer: a rendőri nyomozással felderített törekvések erőszakos meggátlása, egyesületek, rendezvények betiltása. A másik, kevésbé bevált módszer: a keresztényszocialista szervezetek kultúrmunkájának támogatása. 1924-1926 között a Pécsi