Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA

Munkásképző Egylet működését a rendőrség jelentése következtében négyszer függesztette fel a polgármester. Minden alkalommal „kommunista gyanús"-nak nevezve a különböző rendezvények műsoraiban található művek előadásának formáit, metódusát. Kétségtelen, hogy a szervezetek mindegyikében kommunisták is dolgoztak, az sem lehet vitás, hogy 1925-től az MSZMP tagjainak egy része a kultúrszervezetekben talált feladatokat a maga számára, azonban a munkásképző egész működését tekintve, jellegzetesen szociáldemokrata szervezet volt. Irodalmi és zenei műsoraiban, különösen előadássorozatai, tudományos és politikai stúdiumai, a korabeli szociáldemokrácia kérdéseivel foglalkozott. Mind az előadói gárda, mind maga az előadások tartalma ezt mutatja. A másik módszert 1923-tól látjuk fokozottan alkalmazni olyképpen, hogy a Pécsi Keresztény Szocialista Párt a Pécsi Munkásképző Egylet által szervezett előadásokkal egyidőben, még azok témáival is szinkronban, előadássorozatot rendezett, nem is titkolva, hogy ,,. . . a szocialistáktól elbolondított munkások helyes,, nemzeti irányú képzésének céljából . . ,"

12 1924 novemberében a bányamunkások részére rendezett politikai szemináriumot a PMKE. Vele párhuzamosan a bányaigazgatóság a keresztényszocialista szervezetet finanszírozva, irredenta előadássorozatot indított.

13 A következő év tavaszán politikai szemináriumot rendezett a Keresztény Szocialista Párt a bányamunkások és pécsi városi munkás tagjai részére.

1

''

1 E párt 1925 tavaszi intenzív szervezkedésének nem titkolt célja volt, „hogy a nemzetietlen irányok ellen felvegye a harcot, amely fokozódik a szocialisták táborán belül". 1925 márciusában előadássorozatokat, hangversenyeket rendeztek, amelyek bevételeit a munkanélküliek segélyezésére ajánlották fel. Egyházi ünnepséggel kötötték össze a mecsekszabolcsi Szent István-akna megnyitását. Az újságok példátlan keresztényszocialista propagandába fogtak. A kampányban a Dunántúl járt az élen.

15 Június j-i „Rerum novarum" ünnepélyre a környék munkásait kívánták felvonultatni, de nagy érdektelenségbe fúlt. Július elsején a város vezetői is kivonultak a Pécsi Villamos Vasút keresztényszocialista munkásszervezetének zászlószentelő ünnepségére. A gyűlésen több volt a vendég, mint a munkás. Mindez azonban nem befolyásolta említésre méltó mértékben a szociáldemokrata kulturális munkát. Ugyanekkor tartott rendezvényeken zsúfolásig megteltek a termek, a munkásság mellett mind gyakrabban a kisiparosság is érdeklődést mutatott e rendezvények iránt. Ilyen helyzetben a főispán nagy ügybuzgalommal karolta fel az SZDP vezetőségének kérelmét, amely a párt által szervezett ún. „téli munkástanfolyam" előadásaira reprezentatív előadókat kért. Az egyetem rektorát bizalmas levélben kereste meg, és annak az örömének adott hangot, hogy ha az egyetem oktatói az előadásokat elvállalnák, akkor a budapesti központi szociáldemokrata előadókat végleg kiszoríthatnák a rendezvényekből, akik „ismeretterjesztés örve alatt legkevésbé sem. kívánatos politikai propagandát űznek". Fischer Ferenc főispán távolabbi terveit, is megemlítette. Ha ti. sikerre vezetne a téli tanfolyamon az egyetemi oktatók szereplése, akkor munkásgimnáziumot hoznának létre, és így „észrevétlenül, kellő óvatossággal haladva, kellő szellemi táplálékot nyújthatnának a munkásoknak, ugyanakkor a kárhozatos tanokat lassan ki lehetne szívni belőlük . . ."

16 1926. január 2 3-1 taggyűlésen az 1924/25. évi munkát értékelve a vezetőség megállapította, hogy az egyetemi előadások sikeresen folytak, az egyetem nenicsak elő-