Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSPOLITIKA

A Pécsi Munkásképző Egylet 1922-1928 között a műkedvelő előadásokat vezette, e mellett fő gondja két továbbképző tanfolyam szervezése volt, amelyen váltakozva 70-119 hallgató vett részt. Az elsőn közismereti tárgyakat, a másodikon elsősorban irodalmi témákat dolgoztak fel. Pl. 1924. januári irodalmi esten a főműsor Petőfi politikai költészetéről szólt, továbbá Szász Károly: „Kántorné" c .népszínművét adták elő úgy, hogy „tendenciózus kihagyásokat eszközöltek, így radikális hangvételt fokozták". A rendőrség azon követelését, hogy „nemzeti hangnemben és iredenta szellemben" rendezzenek művészeti estet, megtagadták.

7 A kulturális és sportegyesületekben egyre 'jelentékenyebb szocialista agitáció indult 1924-ben. A Pécsi Sport Club a rendőrkapitány véleménye szerint „ ... kizárólag a munkásságot magába foglaló sportegyesület lett. 1918 után ... a szocialistakommunista pártpropaganda eszközévé vált... 1923-ban - a szelleme nem sokat változott... az egyesület vezetősége nemzeti szempontból ma sem kifogástalan, és e szellem nagyjából a régi maradt. . ."

8 Az újjáalakított bányamunkás helyi csoportok mellett, a pártvezetőség szorgalmazta az egész bányarrtunkásrégiót összefogó kulturális szervezet létesítését. Javasolta az ún. „Kerületi Szakszervezeti Szövetség" közgyűlésén, hogy az összbányamunkásság részére olvasókört, színjátszó csoportot, sportegyesületet stb. hozzanak Bányamunkások! Elvtársak! ihol tette nui vagy tanulással tütth ság példája, amely már Otthonát és (-27.pl lehető dósét. Kivonta őket » du kwdveltette velük a kultúrát, a miivel Mi í» ezt szeretnénk mcgvalésita zik az anyagi eszköz. Tisztában, vagyï >lttink lei>en « gvalósítotla H longa i munkásság kulturális feji* kozákoktól, az ivastól é« raeg:iveltséget é* a tanulást. hhez azonban hiányml, hogy a munkás«ng gazdasági' helyzete nem teszi mn lehetővé, hogy nagyobb áldozatot hozzon a köznek, épp azért egész szerény keretek ko xfttt kívánjuk egyelőre eéluukat megvalósítani « Ii« a vúwtonyok megváltozunk, akkor terjeszkedhetünk fis fejleszthetjük anyagi erőnkhöz képest Otthonunkat. \ Mzalmiférutestüiet a vezetőséggel egyetemben fogialko. zott ezzel a kérdéssel és anuü a fölhívással fordul * kerületben dolgossá 8«»ze» munkásokhoz, segédkezzenek ta. Ottbon megvalésitásáÍMn és járuljon hozzá Biíndeaki, anyagi erejéhez képest, a terv megvalósításához. Önkéntes adományokról van RSÓ. amely adományokat mindenki tetszésszerinti osszegbeu juttathat el à neiuiw eélra és segítheti etd azt a kulturális iiumkttt. amellyel ennek szolgálni kívánunk. Ha mindenki megteszi a kőtelessi megvalósíthatjuk tervünket és ha nei Otthont tu elv Otthon fogj,, találr ugy rövid idän betttl i minden igényt kielelolgozó bányaaiunkásesz és amelynek falai >* bányamunkás azt a építkezéssel megbízott égrehajloblzottaág. Pécs vidéki bányamunkás szakszervezet felhívása munkásotthon építésére (1925) 91 (Pécsi .TSS^^rg" tyalköt 19*2,3. március hó 16-án (oasárnap) este Ô órakor a tyégi őörbác nagytermében tartandó kulturális cjilűoészi Műsora: 1. a) Bmiios-őtékely • Jelige, (férfikar.) b) Szabadelőadás a dalkutturáról. Tart/a.Qruber Qyőtő. c) Tbern 9f.. Dalünnepen. (Térfikar.) 2. őfécsén-őrdós: Gitárom sirj. Énekli

Maurer ffenO. 3. Kölieményeh. a) (petó/i ôàndor ; XIX. század költői. b) Siïdy Sndre : Álmodik a nyomor. Slóadja : Kéli Héla. 4. Çfuèer C

X. : „Nem nézek én . . ." es „Esik eső . .." (Térfikar.) 5. H>acb € • Tavasz ébredése. Itománc. Csellón játsta : ôobnhaller c

)ienrik. 6. Műdal, énekli: jellemé őtmon 9*lanci, 7. Quintus : Fantázia. (

c

}iegedú-sióló.) Glócd/a : v + + ô. Hôbm Ç. : Népdalfüzér. (Térfikar.) S? karokat oeiényli és at éneksiámokat longorán kíséri Tlakscb Bajos. Cum tnùsar belépő- /jtjSfffösX >

m

"

! 3íolgál Műsor ára 100 K. &IUn6rtó IW& Gutenberg dalkör műsora