Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM A HÚSZAS ÉVEK DEREKÁN

„ . . . Fodor az itteni szoc. dem. párt jegyzője a legszélsőségesebben gondolkodó egyén, az amerikázás mellett tört pálcát, mindenki követni fogja . . ."

136 A rendőrségi besúgó jelentését a kapitány a pécsi igazgatóságnak is megküldte, s ekkor több kommunista szervező került a feketelistára. A spicli, munkásnak adva ki magát, a szabolcsi kocsmába járt, ahol a legtöbb bányász is megfordult, megszerzett információi alapján több letartóztatás történt. Fodor megbízása alapján a Molnár fivérek, József és János, sejtet hoztak létre. Ellenük az állam- és társadalmi rend felforgatása címen eljárást indított a pécsi ügyészség, de a szabolcsi sejt többi tagja nem bukott le ekkor. A spiclijelentésben körvonalazódott a hosszúhetényi bányászok kommunista sejtje is. E szerint Csete János, Jankó Mihály, Radó Boldizsár „óvatos, burkolt és veszélyes agitációt fejtenek ki", összeütközésben vannak „a szociáldemokrata vezetőségéből többekkel, azokat lanyhasággal vádolják, biztos kommunisták . . . ök a legszélsőségesebb agitátorok, Fodor mellett vannak . . ."

137 A megnevezettek nemcsak Fodor kommunista szervezővel álltak szoros kapcsolatban, hanem Fink Jánossal is, aki 1922 januárjában az emigrációból hazatérve Hosszúhetényben élt pár hónapig, s csak március végén került Vasasra.

138 A bányavidéken szervezett kommunista sejtek az MSZMP megalakulását követően is fennmaradtak, jóllehet őket találjuk az új legális pártszervezetek megalapítói között is. Fodor Jánostól 1927-ben Müller Jakab veszi át a vasasi Thomenakna kommunista sejtjének az irányítását, majd ismét Fodor került az ekkor már 10 tagú csoport élére. 1929 októberében végleg Müller szerepelt a sejt vezetőjeként.

139 1926- ban Keller vezette kommunista sejt működött, noha ő az MSZMP helyi szervezője is. Keller csoportjában dolgozott Kolombusz Károly vasmunkás, akit kommunista röplapok terjesztéséért ekkor letartóztattak. E csoport tagja volt még Papp József cipészsegéd is, aki Kolombusszal egyetemben 1928 novemberében került börtönbe a KMP röplapjainak terjesztéséért.

140 E sejt is természetesen az MSZMP felvilágosító munkájában vállalt részt. Kellemek sikerült Tolnai Józsefet, a vasmunkások pécsi elnökét is az MSZMP munkájának megnyerni. Vági letartóztatását követően azonban Tolnai végleg visszavonult minden baloldali irányú szervezkedéstől.

141 1929-ig Lovas János hosszúhetényi vájár is sejt vezetője volt, azonban a tagok közül csak Rajnai Ferenc csillés ismert.

142 Somogy bányatelepen Nagy József vájár 1928-ban ifj. Vajda Jánost beszervezte a sejtjébe, aki az egész somogybányatelepi kommunista mozgalom elismert vezetője lett. 1927- től mutatható ki a Ruppert János vezette kommunista sejt működése. Mecsekszabolcson tartott gyűléseket, kirándulásokat, ahol a „Sarló-Kalapács", „Űj Március" cikkei alapján felolvasásokat, vitákat rendeztek. A pécsi munkás-eszperantó tagjaival kirándulásokon vettek részt. Tizenhat tagú csoportja volt, akik a mecsekszabolcsi MSZMP szervezetben tevékenykedtek.

143 Az államrendőrség pécsi kapitánysága 1922-től, a csendőrszárny-parancsnokság politikai nyomozó alosztálya 1924-től, kimutatást vezetett a „nem kívánatos elemek" mozgásáról, munkahelyváltoztatásáról. A pécsi IV. számú csendőrkerületi parancsnokság különösen a bányákban, ipari vállalatokban igyekezett a kommunista sejtszervezkedés megakadályozása és ennek következtében a munkásság mozgalmának radikalizálódása miatt, áttekintést szerezni az újonnan érkező munkásokról. Parancsba adta ki Just csendőr ezredes, hogy minden őrs és külö-