Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSMOZGALOM MEGERŐSÖDÉSE 1890—1900

b) A szociáldemokrata osztályharcos irányzat és a pécsi munkásmozgalom kapcsolatai, a helyi munkássajtó A magyarországi szociáldemokrata párt megalakulását követően a munkásmozgalomban újra gyülekeztek azok a kispolgári erők, amelyek a betegpénztár szervezetében, vagy azzal szoros kapcsolatban állva, újabb és újabb egységbontó akciókat indítottak. A központi pártvezetésben az osztályharcos irányt képviselők a főváros munkásságának egy részére támaszkodhattak. Ugyanakkor a vidéki ipari centrumok közül elsősorban Arad, Temesvár és Pécs jelentette bázisukat. Az önálló pécsi szociáldemokrata pártszervezet 1891 márciusában kezdte meg tevékenységét. Vezetői Szabó Vencel, Hoffmann Gyula, Hasenöhrl Miklós, Lauber Mihály, lelkes hívei Engelmann Pálnak. Az 1895. nyarán lezajlott általános Pécs vidéki bányamunkássztrájkban a pécsi szociáldemokrata pártszervezet irányító szerepet vállalt. Ez az országos jelentőségű nagy sztrájk már azt mutatta, hogy a pécsi vezetőség az MSZDP II. kongresszusa után (1893. január 6-9.) az Engelmann vezette ellenzékkel kereste a kapcsolatot. A rendőrkapitány 1893. évi jelentésében erre félreérthetetlen utalásokat tett: „ . . . a szocialisták olyan lapokat járatnak, amelyeket az országos vezetőség (a kongresszuson megválasztott reformista vezetőség. - Sz. L.) is ellenez, így a »Der Arbeiter«, és azon felül a »Cipeszek Üjsagja«. (Helyesen: »A Czipesz.« - Sz. L.) Az ismert szocialista vezetők felutazgatása alkalmával sok agitátiós anyagot hoznak, az egész bányavidéket a gyakori agitációjukkal az eruptióba vitték, legfőbb ellenségei a csendes haladásnak .. ."

102 Itt lehet és kell felvenni a helyi osztályharcos, radikális szociáldemokrata mozgalom szálait. Egy további adat ugyancsak ezt bizonyítja. 1893. május 20-án az állami kerületi betegsegéiyző pénztár belépésre szólította fel a munkásságot. A Pécsi Figyelő 1893. május 31-i „Akik nem akarják a betegsegéiyző pénztárt" c. cikkében panaszkodott, hogy „ . . . hiába várta a kötelező betegsegéiyző a beiratkozó tagokat.. .". Ugyanekkor az 1870. óta működő Első Pécsi Munkás-Betegsegélyező Egylet helyiségét valóságos ostrom alá vették. Az 1200 tagot számláló egylet estére 2000 főre szaporodott.

103 1893-1895-ös évek a szociáldemokrata szervezetek kiépülését hozták Pécsett és környékén is. Csaknem valamennyi szakmában létrejöttek a szakegyletek, illetve szakszervezeti helyi csoportok. Az építő, bőr, keramikai, bányamunkások bér- és egész szakmát átfogó sztrájkjai zajlottak le, erősítve a helyi munkásság szervezettségét. A három esztendő alatt újabb kapcsolatok jöttek létre, a már meglévők megerősödtek az országos vezetők osztályharcos tagjaival, akik mind gyakrabban fordultak meg Pécsett. 1894-ben a legjelentősebb szociáldemokrata népgyűlések szónoka Silberberg Ignác, az országos pártvezetés első embere, a Népszava szerkesztője, a radikális szociáldemokrata irányzat vezetője. 1895-ben Silberberg és hívei a betegpénztáriak elleni küzdelemben, több vidéki központ közül, a pécsi pártszervezet támogatásához is nagy reményeket fűztek. 1895 tavaszától a pécsi munkásgyűléseken és az egymást érő sztrájkok idején Silberberg köréhez tartozó ellenzéki vezetők gyakran fordultak meg Pécsett. 1896. április 16-án 800 fő jelent meg a párt népgyűlésén, amelynek szónoka Grünfeld Lipót radikális szociáldemokrata irányzat vezetője. A május elsejei felvonuláson és tüntetésen Groszmann Miksa volt je-