Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
A SZOCIÁLDEMOKRATA MUNKÁSMOZGALOM MEGERŐSÖDÉSE 1890—1900
A PÉCSI-BARANYAI MUNKÁSMOZGALOM A XIX. SZÁZAD UTOLSÓ ÉVTIZEDÉBEN I. Az MSZDP pécsi szervezetének megalakulása és küzdelme a párt szervezeti megerősödéséért A nemzetközi és az országos mozgalomhoz hasonlóan területünkön is a reformizmus, az opportunizmus és a forradalmi erők szakadatlan küzdelme jellemzi az egyletek és különböző szervezetek életét. A MÁMP pécsi szervezetének a története is azt bizonyította, hogy bár nagy lépést tettek előre a mozgalom marxista irányvonalának megerősítéséért, de sem szervezeti síkon, sem ideológiai vonalon a párt nem tudta a munkásság szervezkedését tömegméretűvé tenni. A hetvenes években elindult szakegyleti mozgalom is alig emelkedett magasabb nívóra. A kísérletek azonban nem lebecsülendők. Elsősorban a bányamunkásság közötti pártmunka hozott nagy eredményeket. A magyar munkásmozgalom megújításához a nemzetközi marxista erők adtak segítségét. A II. Internacionálé 1889. évi párizsi kongresszusán - a magyar képviselő megszépítő tendenciájú beszámolója ellenére - ismeretessé vált az egész mozgalom opportunizmusa. A kongresszus az osztrák, marxista alapokon álló testvérpártra bízta a magyarországi szocialista mozgalom új irányba fordításának segítését. 1889. szeptember 15-re az osztrák és magyar pártvezetőség Pozsonyban ülésezett, ahol az opportunizmust kemény bírálat érte. Az új marxista irányzat vezetésével Engelmann Pál radikális szocialista munkást bízták meg. E nagyjelentőségű fordulat következtében Magyarországon is megkezdődött a szocializmus eszméinek szélesebb körű terjesztése, propagandája, s vele párhuzamosan a modern szakszervezeti mozgalom kiépítése, a munkásság gazdasági és politikai harcának tömegméretűvé fejlesztése. 1890-ben hatvanezer munkás ünnepelte Magyarországon először a munkásszolidaritás napját, reprezentálva, hogy a párt az Internacionálé irányvonalára tért át. Vidéken is először ünnepelte a munkásság május elsejét, annak ellenére, hogy a belügyi kormányzat minden tüntetést, sőt békés felvonulást is betiltott. 1890. december 7-én tartott kongresszusán az Általános Munkás Párt felvette a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevet és új programmal lépett elő a magyarországi politikai küzdelem porondján. E programja az egykorú nyugati szociáldemokrata pártok színvonalán állt. A párt programja, az Elvi Nyilatkozat, a termelőeszközök köztulajdonba vétele, a társas munka bevezetése, a nemzetköziség kinyilvánítása mellett a munkásosztály valamennyi politikai és szociális követelését tar-
