Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN
Rendkívüli kiadás MAGYAR ÜJSAG na, mm, 1«H Baranyai Szerb-Magyar köztársaság Ooörovies Petár m délelőtt kiftstlseg éli Az intéző-bizottság proklamicióji A megszállott terillstik lakosságába! Polgárok t Munkások I FôJdtnlve» Párasatok I Törvényt Utt a íiagyaiitaul főtanácsa a megszállott tertiieiek lakossága fölött és hrd.>haílélte a föld-, bátya- és gyárak dolgozóit: a polgárságot és a M ttnkássCgot. Elr ndelte a megszállóit területek kiürítését és Horthy gyilkos hadinak bevonulását, Ebiek « hí Udos ítéletnek a kimondása arra kéi.yszeriti az SUS. illanót, liogv kivtuja iu.i-si rsuputaít. A megszállás itetr.okralikvis jóindulatát élvező lakosvg a kivonulás eseten védtelenül ki lesz szolgí.lttva n Neu zcli Hadsereg legkegvetlenelib n-egtorló bonsabadidsatáuitc. Polgárok! Aunkások! dolgozó ; : !>8 > iktassa k«<tir. Itslltt! a Baranya-Bajai Szerb-JHagyar köztársaságot. Vegye tudora/su sz egész vil-g, a ti-gy utlant, a kts-tntanl és sz SHS Éll.jtu, hogy a megsiíiloit területe* népei nem engsdtk kivégeztem! ni.guiat. A B'ranya B")il rzctb migyír kOi'irstsigot sz SHS állam-és a kis a i tant vadalma alá helyergűk. t\r októberi foi adatom d -moUratinus néptflrvínyei szellemében sürgősen vé^ . h*j ju'< n dosz'áát, odaadjuk a dolgozó parasztoknak a f'ldet Népk*" • si gusk h denolr-'ca gyi.zetme es a magy.iíorsz : gl pekrltwn Sten.'edoK fe!stabjdita>án .k eiflhaicosa. öttvfd üní kt-ers sálijuk kor'isas >gunk egész népé; l Uj ée', uj sz b dtág satj>d: Bar n. a-S.ji faldjéríi indul dUdai. u-jéra az ut etc ÜK k ciai 0 enjOk i majiyür >z nvedő'rek 01 a szabadulás f'rájal Elle i a Baranya Bajai szerb magyar köztársasági Eljet. ,i dcrooki.ci.l A Baranya bajai szerb-magyar kOtttrsaság IntérO-oUottWga. yenlôség" könyvnyomdában Pécs, Király-utca 38. szám. A „Baranyai Magyar Újság" és a „Munkás" rendkívüli kiadásban számolnak be a Baranyai Szerb-Magyar Köztársaság kikiáltásáról (1921. aug. 15.) zett. A jugoszláv bizottság tagjai és a pécsi szerb közigazgatási tisztviselők, katonai parancsnokok, politikai szervezetek megbízottai 5 napon keresztül tanácskoztak Baranya megye és Pécs város gazdasági, kulturális, politikai, közbiztonság helyzetéről. 221 A belgrádi bizottság tagjainak Pécsről való elutazása után a szerb karhatalmi szervek titkos akciókat szerveztek. Pécs városban az éjszaka leple alatt a magyarországi emigránsokat letartóztatták és a demarkációs vonal mentén átadták a magyar ellenforradalmi rendszer képviselőinek. A szerb karhatalom erőszakos intézkedései ellen a magyar kommunisták közül sokan nyugat-európai országokba menekültek. 222 192 1. augusztus 2-án az SHS Skupstina „külön törvényt alkotott a közbiztonság és az államrend védelméről (államvédelmi törvény), amely kegyetlen büntetést, még halálbüntetést is irányzott elő bármiféle kommunista tevékenységért. A szerb burzsoázia általános offenzívája, amely az Obznanával kezdődött, az államvédelmi törvény meghozatalával a forradalmi munkásmozgalom elleni szervezett erőszakká változott. 223 Az SHS Skupstina felfüggesztette a kommunista képviselők mentelmi jogát. Az államvédelmi törvény elfogadása után a kommunista képviselők egy csoportban távoztak az ülésteremből. Az ajtónál várta őket Mita Lazarevic, a titkos rendőrség főnöke, aki a kommunista képviselők közül nyolcat nyomban letartóztatott. 224 Az SHS államban a JKP és a KMP tagjai ellen indított propagandahadjárat nyomán Baranya megyében és Pécs városban a magyar legális és illegális kommunista szervezetek lényegében megszűntek. Az itt maradt néhány száz kommunista már nem tudta a szervezett munkások politikai akcióit irányítani, befolyásolni.
