Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

E feszült helyzetben a magyar politikai szervezetek tagjai várakozó álláspontra helyezkedtek. A pécsi szocialista szervezetekben teljesen megbénult a belső szervezeti élet, a tömegek között sem politizáltak. A Pécsi Szakszervezeti Tanács vezetői agitációs kampányt indítottak az augusztusi szakszervezeti kongresszus érdekében.

225 Munkások gyülekezése a Széchenyi téren 1921. augusztus 10-én Pécsre érkezett Gösset angol ezredes vezetésével az antant küldöttsége, hogy a trianoni békeszerződés szerint Magyarországnak ítélt Baranya megyerészt és Pécs városát az anyaországhoz csatolják. 192

1. augusztus 10-én megjelent az Üj Dunántúl első híradása, hogy a magyar és az SHS kormányok között folytatott tárgyalások eredményeképpen Pécset és a megszállott területeket augusztus 20-án kiürítik.

226 A megszállt Baranya megyerészben gyorsan peregtek a politikai események. A belgrádi kormány megbízottai azonnal Pécsre utaztak. A szerb politikusok, katonatisztek és a magyar jobboldali szocialisták, polgári radikálisok, az emigráns kommunisták, szociáldemokraták, sorozatos tanácskozásokat tartottak a „Baranyai Köztársaság" kikiáltásáról. 1921. augusztus il-én a PSZP vezetősége 12 órától este 19 óráig tartó általános politikai sztrájkot szervezett, hogy a megszállott Baranya megyerész a szerb impérium alá tartozzon. A PSZP röpirata hirdette: „Elvtársak! Világosítsátok fel az ide jött angol ezredes urat arról, hogy mi a felfogástok a kiürítési merényletről, hogy irtóztok és undorodtok a Horthy-uralomtól és nem akartok addig a magyar állam kötelékébe visszakerülni, amíg ott a murikások és parasztok demokráciája fel