Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

Az adóztatásról alkotott szabályrendeletek a dolgozó tömegek közterheit lényegesen csökkentették, az uralkodó osztályok közterheit felemelték. Az adókivető bizottság a gyárosok, bankárok, kereskedők, földbirtokosok 1920. évre esedékes adóinak összegét 40 millió koronában határozta meg. A pécsi reakciós politikai pártok és egyesületek memoranduma megállapította, hogy a szocialisták adópolitikája „bolseviki merénylet a tőkés osztály ellen."

180 1920. október 19-én a belgrádi kormány Pécsre küldött egy bizottságot a Pécs város törvényhatósági bizottság tevékenységének kivizsgálására, különös tekintettel az új adópolitikára. Értesítették a pécsi közigazgatás vezetőit, hogy az új adókivetéseket semmisnek tekintik, adókivetésre csak a belgrádi kormánynak van joga. Az SHS-állam Baranya megyei és Pécs városi kormánybiztos főispánja magához hívatta a PSZP Pécs városi titkárát, hogy a párt a jövőben tartózkodjon a szociális reformok népszerűsítésétől, főleg a munkanélküli munkások rendszeres segélyezésétől. Utasították a közigazgatási hatóságokat, hogy ,,a bezárt úrikaszinókat újból nyittassák ki és ne zavarják azok tagjait a helyiségek használatában ... A pártvezetőség ülésein egyre határozottabban alakult ki a vélemény, hogy a szerbek vonatkozásában tiszta helyzetet kell teremteni, mert különben a párt a reakció gúnyának tárgyává lesz."

181 1920. december 17-én a PSZP értekezletén elfogadott Kiáltvány hangsúlyozza: A PSZP „soha nem tévesztette szem elől azon kötelességét, mely a helyi proletariátus sorsának javítása kérdésében és a magyarországi munkástömegek felszabadítása iránti harc vitele tekintetében terheli." E célkitűzés alapján vállalkozott a PSZP Pécs város közigazgatásának átvételére. Terv szerint akartuk megvalósítani „városi programunkat és a városi autonómia kiterjesztése után" felépíteni a „Magyarország közállapotára kétségtelen erősen kiható berendezkedésünket." Pécs városi programunkban meg akartuk oldani „a közellátás olcsóbbá tételét, a gazdasági helyzetnek a valutareform és munkaalkalmak teremtése által leendő megjavítását, a kultúra emelését, a város elhanyagolt, lezüllött intézményeinek rendbehozatalát, a szociális igények tökéletesebb kielégítését." Mindezek végrehajtásához „pénzügyi eszközöket kellett előteremtenünk. És itt oly akadályokba ütköztünk, melyeket elhárítani" nem tudtunk. „A tőkéseket kívántuk az adókkal terhelni és mentesíteni a szegényeket, kik a múltban túlnyomó részét viselték a közterheknek." A tőkések „nagy ellenállással tiltakoztak a megadóztatás ellen és az SHS kormány nem ismerte el azon álláspontunkat, hogy az adókivetés a város autonóm joga." A PSZP a város közigazgatását tovább nem hajlandó végezni. A párttagok a Pécs város törvényhatósági bizottsági tagságról „mondjanak le."

182 A PSZP szervezeteit irányító kommunisták, szociáldemokraták nem voltak hajlandók a magyar és szerb politikai rendszereket szolgálni. A Pécs város közigazgatási szervezeteiben maradt szocialisták, polgári radikálisok „Baranya megye autonómia" megteremtése érdekében hajlandók voltak a jugoszláv annexiós politikát képviselni. Pécs város polgármestere Linder Béla, a „magyar forradalmárból jugoszláv ágenssé alakul át," akit „jobban kötnek kenyéradója hivatali titkai", mint a PSZP által vezetett néptömegek sorsa.

183 1920. december 3-án Linder Béla az antant hatalmakhoz küldött memorandumában hangsúlyozta: a magyar ellenforradalmi rendszer „urai újra azok, akik a háborút okozták és végrehajtották. Lehetetlen tehát, hogy őszinte szándékuk legyen a béke ratifikálása és tiszteletben tartása ... Mi tehát mindent meg akarunk tenni, ami alkalmas a jelenlegi uralom" felszámolására. „Tehát létrehozni akarjuk azt az uralmat, ami végre biztosítani tudja az ország nyugalmát és őszintén végrehajtani a békeszerződés feltételeit. Mi itt Pécsett különös körülmények között élünk. Ezt a területet a szerbek tartják megszállva. Azonban a békeszerződés szerint Magyarországhoz tartozik." Jugoszláv védnökség alatt „mi igyekszünk" ezen a területen létesíteni egy köztársaságot, amely példa lenne a „jövő Magyarország " állampolgárainak. Ennek érdekében helyes lenne „Magyarország megszállása entente csapatokkal, vagy nekünk lehetőséget nyúj-