Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

rinc, Téseny, Vajszló falvakban új kerületi pártszervezetek alakultak. 1921 január és június között megalakult kerületi pártszervezetek és a párttagok létszámáról nem tudunk pontos statisztikai adatokat. A PSZP kerületi pártszervezetek tagjai lehettek munkások, szegényparasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, kézműves iparosok. A pártszervezetek kötelezték a párttagokat a politikai munka elvégzésére, pártadó fizetésére, marxista-leninista könyvek, brosúrák terjesztésére, a Munkás és a Proletár újságok előfizetésére. A pártszervezetek szervezett keretek között működtek. Minden szervezetben 11 tagú vezetőséget, illetve 10 párttag irányítására bizalmiakat választottak meg. Hetenként vezetőségi és agitációs üléseket, havonként taggyűléseket szerveztek. A kerületi pártszervezeteket a megyei, városi, járási pártvezetőségek irányították. A PSZP alsóbb és felsőbb szervezetei között az összekötő láncot a függetlenített funkcionáriusok képezték. Önállóan döntöttek minden kérdésben, de a felsőbb pártszervezetek határozatait kötelességük volt végrehajtani. A PSZP a magyar, jugoszláv, román, csehszlovák, osztrák, német, szovjetunióbeli kommunista szervezetekkel igyekezett kapcsolatokat létesíteni. A párt futárai rendszeresen felkeresték Kaposvár, Szekszárd, Győr, Budapest, Salgótarján, Miskolc, Szeged, Újvidék, Szabadka, Belgrád, Temesvár, Eszék, Zágráb, Bécs, Pozsony, Kassa városokban a kommunistákat, a pártszervező politikai munkában szerzett tapasztalatokat igyekeztek hasznosítani. 1921. április 30-án a M. Kir. Kaposvári Katonai Körletparanosnokság bizalmas jelentésében megállapította: ,,A megszállott területen folyó kommunista üzelmekről esetenként külön jelentést tettem. A Pécsett tartózkodó emigráns kommunisták többségének fényképeit megszereztem és azok sokszorosítás alatt vannak." A PSZP szervezeteiben „propagandát fejtek ki a Munkás Könyvtár és a Baranya című keresztény nemzeti irányú napilapok útján." 192

1. június 12-én „Linder Béla és társai a szerb hatóságoknál feljelentést tettek 140 emigráns kommunista ellen." Követelték Pécs „város területéről a kommunisták eltávolítását."

142 A jugoszláv szociáldemokrata „miniszterialisták" agitátorai állandóan járták Baranya megye területét és felszólították a PSZP szervezeteket, hogy csatlakozzanak a jugoszláv szociáldemokrata pártokhoz. Brkits Vojin és kompániája abban az illúzióban ringatták a magyar szervezett munkásokat, hogy a megszállott Baranya megyerész az SHS szerves részét fogja képezni. Ennek hatására a szociáldemokrata, polgári radikális, emigráns kommunista elemek egy része nyíltan a szerb annexiós politika szolgálatába állt. 1921. január 25-én a PSZP mohácsi szervezet ülésén kimondták, hogy a PSZP „állandóan a mi hátrányunkra dolgozik és a mi politikai nézetünket, amely annexiót céloz, nem akarja követni, a mai napon elszakadunk Pécstől és más központot keresünk magunknak". A mohácsi járásban 15 falusi szervezet megszakított minden kapcsolatot a PSZP vezetőivel. A jugoszláv szociáldemokrata mozgalomhoz csatlakoztak. 192

1 márciusában a mohácsi pártvezetőség megbízatása alapján Hajdenák Aladár, Gerdán János, Kollin Jenő szociáldemokraták, Fischer Gyula mohácsi járás szerb főszolgabírája és a belgrádi kormány belügyminisztere Belgrádban tanácskoztak a megszállott Baranya megyerész annektálásának anyagi támogatásáról. A mohácsiak