Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN
„50000 dinárt kértek minden pártvezetőségi tag részére". A „felveendő agitátorok számára havi 5000 dinárt. Ezenkívül félmillió dinárt pártcélokra". A beszélgetés közben Gerdán János a következőket mondotta a belügyminiszternek: „A politika szép asszony, annak add csókot, aki többet fizet" érte. 143 192 1 tavaszán a nemzetközi munkásmozgalomban fellángoltak a viták a kommunista pártok új taktikájának kidolgozásáról, a pártépítő munka megvalósításáról. A KMP vezetői között kibontakozó viták a pártszervező, a pártépítő munkáról hatást gyakoroltak a Baranyában zajló pártszervező munkára is. 1921 áprilisában a PSZP pártszervezők hangsúlyozták: a PSZP forradalmi munkáspárt, „baloldalibb annál az irányzatnál, amely a burzsoáziával való osztálybékét keresi és a fokozatos fejlődéstől várja a proletariátus felszabadulását." A párt „igazi, megalkuvást nem tűrő osztályharcos fegyvereivel látjuk csak elérhetőnek a proletariátus internacionális mozgalmának végcélját: a szocialista társadalmi rendet". A megszállott Baranya megyrészben a szocialista forradalom győzelme napjainkban nem aktuális. Ennek érdekében „semmit sem tehetünk. A proletárforradalom fellendülése nem tőlünk függ." Ma a párt feladata: nevelni, oktatni a párttagokat, a munkástömegeket, hogy „ha eljön a világforradalom" a „pécsi proletárság az első sorokban harcoljon a kapitalizmus ellen". A pártszervezők szorgalmazták a kerületi pártszervezetek kiépítését, a legális és illegális pártépítő munka összehangolását, a párt szervezeti felépítés kidolgozását, a párttagság fogalmának, a pártadó és a szakszervezeti adó fizetés összegének meghatározását. A szakszervezeti vezetők, a Pécs Városi Tanács apparátusában dolgozó párttagok a PSZP politikai irányvonaláról nem voltak hajlandók nyilatkozni, a pártszervezők munkáját erélyesen bírálták, a pártszervezeteket azonnal fel akarták számolni. Ezt azzal indokolták, hogy „a pécsi proletármozgalom alapjait" nem a kerületi pártszervezetek, hanem ,,az erős és öntudatos szakszervezetek képezik, amelyek mindenkor mintaképei voltak a magyar proletármozgalomnak". A pártadó kifizetését megtagadták, követelték, hogy a szakszervezeti tagság vagy automatikusan párttagságot is jelentsen, vagy a szakszervezetek tagjai a pártszervezetekből lépjenek ki. Ennek hatására Pécs belvárosi PSZP szervezeteiből 200 párttag kilépett. A szakszervezeti vezetők új szociáldemokrata szervezeteket akartak kialakítani. 1921. március 15-én Siklóson a kerületi pártszervezet tagjai számára értekezletet szerveztek. Amikor ,,az elvtársak megtudták, hogy »új szociáldemokrata szervezet létrehozásáról van szó, valamennyien kivonultak a teremből". 144 1921. április 22-én a PSZP pécsi szervezeteinek pártbizalmi értekezletén a párt taktikájáról, a pártépítő munkáról kialakult vitában a különböző politikai irányzatok és árnyalatok vezetői két frakcióba tömörültek. Az egyik frakció tagjai: kommunisták, akik a szocialista nevet használják. A másik frakció tagjai: szociáldemokraták, akik a szociáldemokrata nevet használják, ők a régi szociáldemokraták, a polgári radikálisok, sőt keresztényszocialisták. A szociáldemokraták a párt új politikai irányvonal kidolgozásáról beszéltek. A PSZP vezetőségének eddig folytatott politikáját, pártszervező munkáját elítélték. A magyar és jugoszláv szociáldemokrata pártok politikáját helyeselték. A kommunisták a PSZP politikájának, pártszervező munkájának további folytatása mellett foglaltak állást, a Komintern, a KMP útmutatásai szerint szervezték
