Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

rok ellen vívott fegyveres harcokban, az ország déli demarkációs vonal védelmében. Mánfa, Komló, Hidas körzetben az ellenforradalmároknak nem adták át a hatalmat, augusztus 9-ig védelmezték a szocialista rendszer vívmányait, a demarkációs vonal egy részét. Ennek köszönhetJő, hogy Baranya megye északkeleti területein 141 napig létezett a tanácshatalom. 6. Az ellenforradalom megtorló intézkedései A Tanácsköztársaság megdöntése után kezdetét vette a nyílt ellenforradalmi diktatúra. A fővezérség tiszti századai, a Prónay által vezetett század Baranya, Somogy, Tolna megyékben szörnyű vérengzéseket rendezett. Augusztus 19-én a dombóvári csendőrség parancsnoka jelentette hogy Horthy törzsszázadának egy 20 emberből álló szakasza érkezett Siófokról. A fehérgárdisták néhány kommunistát elfogtak és a csendőrla'ktanya udvarán megbotozták őket. Azután Tamásiba mentők és ott 11 kommunistát, akiknek az ellenforradalom leverésénél vezető szerepük volt, minden bírói eljárás nélkül fölakasztották. Zay Dezsőt, a 44. dandár pécsi fegyelmi szakasz parancsnokát, aki részt vett a Tolna-Tamási ellenforradalom felszámolásában, a dombóvári vasúti pályaudvaron agyonlőtték. Seregély Aladár pécsi vasmunkást, a 44. dandár politikai biztosát halálra kínozták. Hajdú Imre pécsi lakost, vöröskatonát, a mozdony forró vizébe mártogatták, majd amikor eszméletét veszítette, gödröt ástak neki és elevenen eltemették

991 Augusztus 7-én Sásd faluban a Baranya megyei Tanács intéző bizottságának tagjai jegyzőkönyv szerint átadták a hatalmat az ellenforradalom képviselőinek. „A vármegyei direktórium működését beszünteti, eziránt a járási és községi munkástanácsokat is felhívja és a közigazgatást az egész vonalon a márciusi forradalom kitörésekor hivatalban volt hatóságoknak adja át." Az ellenforradalmi hivatali-közigazgatási apparátus átvételével megkezdődött a kommunisták, szociáldemokraták, tanácstagok, vöröskatonák, politikai biztosok, termelési biztosok, munkásbizalmiak letartóztatása. Néhány hét alatt 180-200 személyt letartóztattak. Kaposvár és Szekszárd, Zalaegerszeg börtöneibe, inernáló táborokba szállították őket. Czóbel Ernőt, a kormányzótanács pécsi politikai megbízottját Budapesten, a Margit körúti fogházba kísérték.

92 A szocialista pártszervezeteket, szakszervezeteket, ifjúsági szervezeteket betiltották, elrendelték a különböző munkásszervezetek, illetőleg a Tanácsköztársaság vezetőinek tulajdonát képező ingatlan és ingó vagyonának zár alá vételét, továbbá a fővezérség utasítására a kommunista röpiratok, könyvek, feljegyzések, propagandairatok, képek, fényképek, filmek beszolgáltatását.

93 Baranya megyében az ellenforradalmi terror ellen a komlói, nagymányoki, szászvári szénbányászok politikai sztrájkot robbantottak ki. Követelték a Tanácsköztársaság visszaállítását, a katonák egyenruhájára vörös jelvény kitűzését, a munkabérek felemelését. A sztrájk szervezőit letartóztatták.

94 A komlói, nagymányoki, szászvári bányákból 250-300 bányász külföldre menekült. Németország, Franciaország, Belgium és Amerika szénbányaüzemeiben próbáltak szerencsét. Eckhardt Tibor külügyi kiküldött Sóos tábornok vezérkari főnökhöz küldött