Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

levelében hangsúlyozza: A baranyai szénbányászok kivándorlásának megakadályozására ,,a munkások felügyelet alatt együtt lennének tartandók és katonai vezetés alatt munkásosztagok lennének alakítandók belőlük, melyek a felmerülő katonai munkákat végeznék el, főként a komlói, nagymányoki, szászvári szénbányák intenzívebb kitermelésénél. A munkások pedig megélhetésük biztosítása mellett, ha névleg is, de tényleg internálva lennének."

95 A magyarországi ellenforradalom ellen a külföldi munkáspártok, szakszervezetek sztrájkmozgalmakat, politikai tüntető felvonulásokat, munkásgyűléseket szerveztek. A munkás és polgári újságírók leleplező cikkeket közöltek a magyar tiszti különítmények kegyetlenségeiről, a börtönökben, internáló táborokban levő tűrhetetlen állapotokról. Az ellenforradalmi rendszer a kommunistákat nem tekintette politikai foglyoknak, hanem közönséges bűnözőkként kezelték. A kommunistákat, szociáldemokratákat bűncselekményekkel gyanúsított személyekkel egy zárkában tartották.

96 A siófoki fővezérség katonai hatóságai, tiszti különítményei, a Baranya megyei közigazgatási szervek vezetői a forradalmi munkásmozgalom vezetőinek fizikai megsemmisítését és tömeges letartóztatását nem tartották elegendőnek, hanem gyorsított bűnvádi eljárás alapján hoztak ítéleteket.

97 Bernhardt Henrik komlói szénbányászt, a Baranya megye Tanács és a Sásd járási Tanács tagját, a komlói bányaüzem munkástanácsának elnökét, termelési biztost 2 évi börtönbüntetésre, 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére;

98 A komlói szénbányászokat: Beer Gábor 5, Milovecz Antal, Muth Frigyes, Zelenka Venczel 4-4, Németh Imre, Oszter János, Lassan János, Klesch József, Jernovics István, Bodis István 3-3 havi fogházbüntetésre;

99 Müller Menyhért hidasi tanítót, az MSZP Hidas Járás titkárát, a Baranya megyei Tanács tagját, Hidas járási Tanács elnökét 2 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre, 5 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére;

100 Kandi János tisztviselőt, az MSZP Sásd járási titkárát, a Baranya megyei Tanács Intézőbizottságának tagját 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére;

101 Török József sásdi vasutast, az MSZP Sásd falusi szervezetének vezetőségi tagját, a Sásd járási Tanács Intézőbizottságának tagját 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére;

102 Zidarits József pécsi vasmunkást, a Baranya megyei Tanács tagját, a 44. dandár politikai biztosát 8 hónapi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre;

103 Berta János kaposszekcsői vasutast, a pécsi katonai fegyelmi szakasz tagját 1 évi börtönbüntetésre, 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére;

104 Barakutti Albert püspöknádasdi munkástanács tagját 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélték.

105 A baranyai és pécsi kommunisták és szociáldemokraták többségét a börtönbüntetések letöltése után nem helyezték szabadlábra, hanem „politikailag megbízhatatlan" személyként internálták. 1920. január 13-án Rózsa János pécsi szénbányászt a hajmáskéri internáló táborba; 1920. március 4-én Cseke Ferenc, Cseke József, Weisz János komlói szénbányászokat a hajmáskéri internáló táborba; 1920. augusztus 19-én Kaminek István mágocsi pékmunkást a zalaegerszegi internáló táborba; 1920. augusztus 30-án Beer Gábor, Bodis István, Jernovics István, Klesch József, Koch János, Milovecz Antal, Zelenka Venczel komlói szénbányászokat a zalaegerszegi internáló táborba szállították. A kommunisták és szociáldemokraták az internáló táborokban 2-3 évig raboskodtak, amikor szabadlábra kerültek, szigorú rendőri felügyelet alá helyezték