Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ ANTANT—SZERB MEGSZÁLLÁS ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN

Január 27-én Baranya vármegyeházán a szlavóniai és baranyai délszláv küldöttek jelenlétében Joca Lalosevic a Narodna Uprava elnöke Vladislav Pandurovicot a megszállott Baranya, Tolna, Somogy megyerészek főispáni székébe iktatta, ezen a gyűlésen ismételten hangsúlyozták a szerb impériumot.

27 Január 31-én Vix francia alezredes értesítette a magyar kormányt, hogy „ . . .a helyszínen való tájékozódás céljából Pécsre egy .. ." antant bizottságot fognak küldeni. Február 11-én Pécsett megjelent antant bizottságnak egy „...memorandumot nyújtottak át, melyben a vármegye és város nemzetiségi viszonyait. . ." ismertették. Követelték a szerb megszállás megszüntetését. Amikor az antant bizottság a várost elhagyta, Stevan Radovánovic Pécs város szerb katonai parancsnoka „ . .. a közrend fönntartása céljából a különböző társadalmi. . ." rétegekből 12 túszt jelölt ki.

28 Február 22-én Nagykikinda, Pécs, Szabadka, Szeged, Temesvár, Üjvidék, Zombor városokban, szénbányaüzemekben, gyárakban, műhelyekben, a közlekedésben, a kereskedelemben, a hivatalokban, kulturális intézetekben a munkások, parasztok, értelmiségiek hatalmas politikai sztrájkot robbantottak ki a francia és a szerb megszállók és elnyomók ellen. „ . .. Február 22-én reggel 9 órákor megállt Pécs és környékének vérkeringése . . .", a szénbányaüzemekben, gyárakban, műhelyekben a termelés, „ . . . a forgalom, az üzleti élet, a hivatalos apparátus, minden ... Délelőtt 10 órakor már nem járt a villamos, az üzletek redői lebocsátva, a hivatalok elnéptelenedve. Megállt a vasút, a posta, távirat és telefon forgalom. Halottá lett a város, mint produktív tényező, de ünnepivé lett annak külső képe, mert a tereket és fő útvonalakat ünneplő, tétlen sokaság lepte el.. . délelőtt fél 11 órakor a munkásság egy 42 tagú küldöttsége jelent meg a szerb parancsnokságon Noé párttitkár vezetésével és előterjesztették írásbelileg a munkásság kívánságait tartalmazó memorandumot. . . 1. A szerb vezérkar és a polgári hatóságok távozzanak, és vezessék be a magyar hatóságok hatalmát. Térjenek vissza az elűzött hivatalnokok, s a hivatalnokok mind magyarok legyenek, nem pedig szerbek. 2. Akadályozzák meg az élelmiszerek kiszállítását Baranyából, és vegyék igénybe a magyar szervek segítségét. 3. Tegyék lehetővé a személyi és áruforgalmat Magyarországgal. 4. A szénfelesleget, amely a vasúti állomáson található, és amelyre Baranyának nincsen szüksége, küldjék Magyarországra. 5. Biztosítsák az átjárást Magyarországra, gyűlések és megbeszélések céljából. A munkanélküli munkásoknak adjanak segélyt a magyar törvény értelmében. 6. Senkit ne üldözzenek a sztrájk miatt, a politikai foglyokat bocsássák szabadon, egyéb személyek fölött polgári bíróságok ítélkezzenek ..." A küldöttség tagjait azonnal letartóztatták és a Frigyes laktanyába szállították.

29 Stevan Radovánovic Pécs város katonai parancsnoka pedig felhívást intézett Pécs város lakosaihoz. A sztrájkoló munkások „ . .. 48 órán belül kezdjék meg munkájukat, ellenkező esetben, azt, aki ezt nem teszi, renitens katonának fogom tekinteni, aki halálbüntetéssel lesz sújtva.. . Minden gyülekezést megtiltok. Négynél több egyén nem gyűlhet össze egy helyen. A kijelölt túszok életükkel felelnek, ha rendbontás történik. Este 7 órákor záróra minden helyiségre vonatkozólag reggel 6 óráig. Ezen idő alatt az utcán és a tereken senki sem tartózkodhatik.. ."

30 Február 25-én éjszaka a szerb katonák házkutatást tartottak a pécsi szociáldemokrata szervezetek irodáiban, a szakszervezeti helyiségeket bezáratták, a letartóztatott személyeiket Sremska Mitrovicára internálták. A szénbányászok és ipari munkások a Mecsekben bujkáltak, majd átlépték a demarkációs vonalat, Sásdon és