Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT

Frigyes laktanya, a katonai felkelés központja A zendülő legénység feltörte a fegyverraktárt, fegyvert és töltényt vett magához, és csatlakozásra hívta fel a pótzászlóaljnak a Frigyes laktanyában elhelyezett legénységét is. Az 1918 februárjában Oroszországból visszatért 234 magyar gyalogos honvéd, közöttük zömükben az újvidéki ezredhez tartozók kaptak itt elhelyezést. Emellett a legkülönbözőbb magyar alakulatokból is tartózkodtak itt katonák, akik szintén csatlakoztak a felkelőkhöz. A Frigyes laktanya váratlan rohammal történt elfoglalása után, kezükbe került a laktanya teljes muníciókészlete és kezükbe került a Fejérváry laktanya is. Mindkét laktanya fogdájában dezertőrök tömege volt. A Frigyes laktanyában nemcsak a fogdát, hanem az állatistállót is börtönnek rendezték be. Ezek az emberek azonnal a felkelők mellé álltak. A katonák tervszerűen jártak el. A két kaszárnya elfoglalása után a Zsolnay Vilmos utca i. sz. alatti Fehér Farkas vendéglőben rendezték be a központot. Létszámuk ekkorra már mintegy 2000 főre tehető. Az innen kiinduló egységek négy irányba tartanak, a város kulcspontjainak elfoglalására. Az egyik csoport a közeli külvárosi állomást, a másik a főpályaudvart, a harmadik a főpostát foglalta el, a negyedik csoport a Szigeti külvárosban lévő laktanyákat kívánta elfoglalni, illetőleg az itt lévő katonaságot maguk mellé állítani. Arra is gondoltak, hogy egy raj erejű különítményt az üszögi állomásra küldjenek őrségnek, egy szakasznyi erőt pedig két géppuskával a Siklósi külváros vámházához küldtek. Ebből is látszik, hogy ismerték a város adottságait, föl tudták mérni a város fontos pontjait és intézkedéseket tettek ezek elfoglalására, illetőleg a védelem megszervezésére. A Budai külvárosi temető térségében a tartalékot helyezték el.