Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM AZ I. VILÁGHÁBORÚ ALATT

Indulás a frontra . A DGT is felemelte 30%-kal a szénárakat, de amikor a munkások a nyomasztó drágulásra hivatkozva bérjavítást kértek, mereven megtagadta azt, arra hivatkozva, hogy a háborúban tilos a sztrájk. Ugyanezt a módszert követte a MÁV üzletvezetőség székházát építő vállalkozó is, amikor le akarta szállítani az építőmunkások órabérét. Erre 1914 októberében kitört a háború első sztrájkja. Mivel pedig ezt az építkezést éppen katonai okokból igyekeztek sürgősen befejezni, a sztrájk is eredménnyel járt. A frontokon a gyors győzelem reményét az 1914 őszén elszenvedett vereségek követték. A vereség hatása a birodalom soknemzetiségű összetétele folytán a hadseregre, a hátországra és a szomszédos semleges országokra fokozott jelentőségű volt. A hatalmas ütközetek a szembenálló felek erejét is felmorzsolták. Erőegyensúly alakult ki. A Monarchia gazdasága csak nagy nehézségekkel volt képes a háborús gazdaságra átállni. A hátország háborús átszervezése a kivételes intézkedésekről hozott törvény alkalmazásával történt. A törvény felhatalmazta a kormányt, a közszükségleti cikkekből felhalmozott készletek bejelentésének, esetleg beszolgáltatásának elrendelésére, messzemenő jogkört adtak a kormánynak a gazdasági élet háborús szabályozására. A háború pénzügyi terheit részben hadikölcsönökkel kívánták megoldani. 1914 novemberében bocsátották ki az elsőt, melyet félévenként újabbak követtek. A terhek nagy részét inflációval és a hadikölcsönökkel közvetlenül áthárították a dolgozó kisemberek vállára. A kialakult helyzetből az MSZDP politikai tőkét akart kovácsolni a maga számára. „Teljesen új választójogi törvény alapján, teljesen megfelelő jogokat, mindnyájunk teljes egyenjogúságát követeljük az államtól, mert mindnyájunkat egyformán - sőt bennünket jobban vesz igénybe, ha szükség van ránk."

19