Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914
Kácsfalun „Földművesek Országos Szövetsége" helyi fiókja működött, 74 bejegyzett tagot talált a vizsgálat, az elnökük Vukovicz Lazo. „Dárda és környéke Földműves Egyleti Fiók" néven ugyancsak szociáldemokrata szervezet működött 1906 előtt. Elnöke Markovicz Gyuro, aki „munkás volt és nem földműves, valamint 11 rétfalui személy nem földműves, hanem halász". Törzskönyvükben 41 tag szerepelt. „Baranyavári Földműves Munkások Országos Egyesülete" fiókja ellen ugyancsak vizsgálatot indítottak. A szervezetnek 71 tagja volt. 1906-tól egyesült a pélmonostori földműves egyesülettel és új törzskönyvükben 98 főt jegyeztek be. „Darázs-Hercegmárok-Izsép-Dályok egyesült Földműves egyesület" fiókként működött. Elnöke a vörösmarti Vecsanin István. A törzskönyvben sároki, faludi, báni, bodolyai illetőségi földmunkások is szerepeltek. Az egyletet főszolgabírói határozattal beszüntették és Vecsanin ellen 1906-ban is eljárást indítottak. 226 Földmunkások szervezkedésének igen fontos kísérlete volt 1902-ben egy olyan értekezlet összehívása, amelyen csaknem az egész Drávaszög képviseltette magát. A pécsi földmunkások egylete több ilyen „tájértekezlet" összehívását kezdeményezte 1902-1910 között. A Bellye községben tartott földműves és földmunkás értekezlet szerint a falvak fő követelései mellett a szervezettség kérdését, valamint a gazdasági helyzet és szociális problémák egész sorát tartalmazza. A gyűlésen mintegy hatvan ember jelent meg a következő falvakból: Vörösmart, Izsép, Darázs, Hercegszöllös, Karants, Csúza, Kopács, Bellye, Darocz, Laskó, Dárda, Monostor, Kőszeg, Albertfalu, Kisdárda, Kcö, Baán, Keskend, Eugénia, Györgyudvar, Maiskamegyepuszta, Meczepuszta, Lucs, Bengc, Frigyesföld-puszta. A gyülekezés tárgyául bejelentve a földművelő egylet és fiókjai megalakítása, valamint a földművelők helyzete volt. A gyűlés a legteljesebb rendben foyt le és határozatba ment, hogy a földművelők egyesületének alapszabályait, melyekről a nm. belügy minisztérium a jóváhagyást megtagadta, átdolgozásra került. Az alapszabályból töröltetett minden, az aratási munkára vonatkozó pont és cikkely, továbbá elejtetik a munkaközvetítés is mint az egylet által gondozandó feladat. Felvétetik ellenben különösképpeni gondoskodás a bérlőkkel való tárgyalás, továbbá a szőlő munkáló földművesek legkisebb napszám és természeti béréről kimunkált munkarend . .. A gyűlés utolsó pontja az előadottak vitája. Ezen szociális beállítottságú egyének a következőket mondták: Pilus József (Vörösmartról): A legkisebb és legnagyobb szőllő napszám egyetemlegesen mondassék ki az egész báni vidékre, hogy eredményes lehessen az egyletek működése. Vörösmart önálló egyletet kíván s az itt nem lévő Dályokról is ezt tudja. Kovács Pál (Daroczi gazda) ; szintúgy önálló egylet kérelmét terjeszti elő, mivel hogy 18 társának aláírását bírja. Az egyleti tagdíj 8 krajcárbani meghatározását elfogadja. Márton József (Kopács) fiók egyesületet kíván, 11 szegény napszámos aláírását bírja, s főegyletül a Darocz községben megalakulandó egylethez húznának. Leitner Ádám eugénfalvai gazda, aki az eszéki szocialista párt tagjának mondja magát, kijelenti, hogy földmíves egylet a földműveseknek legyen szervezetük, más foglalkozásúak ne lépjenek az egyesületbe, azoknak meg van a maguk egyletük. Szavát oda magyarázta, hogy ellenkező esetben nem engedik a hatóságok az egyesületeket létezni. Fehér Antal (Bátyó), hírhedett szocialista Laskóról, megtámadva az előtte szólót hirdette, hogy mindenki lehessen tagja, aki a földdel dolgozik, akár gazda, akár nem gazda, hanem kubékos vagy egyedül kétkezi bányász kő- vagy agyagbányában, meg cseléd. Ez az egyesület a nép pártja. Leitner visszavonja állításait, de a hatóságra tett kijelentését nem. Gyögye Istók frigyesföldi napszámos kéri, hogy mondassék ki, a puszták melyik egyesületbe menjenek, mert senki velük nem gondolt eddig. Josipovic Mato (Hercegmárok) kérdezte, hogy mit fog tenni az egyesület az adók ügyében, meg a párbérben? Mert hogy eddig nem csinált a szocialista vezetőség semmit, pedig már jó öt éve minden szép eredménybe ment. Újra kell tárgyalni ezt és az egyesület bárhol is van, kérni kell a kisebb adót. ök mind kiléptek az egyházból és mégis behajtják csendőrökkel, az egyesület ezért is szólaljon fel.