Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914
szervezett munkások. Az összejövetelt, melyet a rendőrségi jegyzőkönyv „titkos munkásgyűlésnek" minősített, az 1902 nyarán Bellyén megtartott értekezlet folytatásának tekinthetjük. Ott ugyanezek a résztvevők határozták el, hogy „földműves egyesületeket" alakítanak. A jegyzőkönyv utalt arra is, hogy Vörösmart, Bodolya, Bellye községekben javaslatot tettek a földműves egyesületek vezetőségére, alapszabályokat dolgoztak ki és tekintettel arra, „ . . . hogy a főszolgabíró és alispán ezen korábban beterjesztett okmányokat elsinkofálta, megújítják és hivatalos panasszal megtoldják . . ," 221 Az összejövetelen a baranyavári szolgabíró váratlanul megjelent és az összejövetelt feloszlatta. A résztvevők azonban kijelentették, hogy ,, . . . polgári jogaikban vannak most megtámadva, mert nyilvános fenyegetéssel őket most karhatalommal kiküldik . . ." Vecsanin kijelentette, hogy,, panaszt tesznek a jogtipró főbíró ellen, aki spiclivel dolgozik .. ." Majd a kuglizóba vonultak. A megérkezett csendőrjárőr valamennyiőket igazoltatta. A közben lejátszódott jelenetet a jegyzőkönyv a következőképpen rekapitulálta: ,, . . . Vecsanin Kardos törzsőrmesternek kijelentvén, hogy ő ne tegyen ilyent, mivel ő is a nép fia, a szegény kőszegi suszter gyermeke. A kocsma kuglizó térségében ekkor megjelent 12 helybeli napszámos fenyegető állásban volt, mire Kardos azonnali feloszlatást elrendelte. Vecsanin Istvánt és Pilisi Jánost pedig őrizetbe véve, a 12 napszámost a másnap reggeli kihallgatásra a főszolgabírói hivatalba rendelte, a helyiséget elhagyta. Vecsanin és Pilisi ellen feljelentést tett a főszolgabíróhoz" 222 . 1902-1906 között jöhetett létre több helységben földmunkás és földművelő egylet. 1906-ban a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége összes helyi csoportja ellen belügyminiszteri rendeletre a helyi hatóságok vizsgálatot indítottak. Az egész megyében lezajlott nyomozás eredményeit a főispán a járásonként összesítve terjesztette fel a belügyminiszterhez. A baranyavári járás területén Vörösmarton, Várdarócon, Kácsfalun, Dárdán, Darázson, Hercegmárok, Izsépen, Dályokon ejtettek meg vizsgálatot. Ezen jelentés alapján a következőket tudjuk meg: Vörösmarti Földmunkások Szövetsége helyi csoport működött. Vezetője Pilisi József. Negyvenkilenc bejegyzett tagot tartottak nyilván. A szervezet a bezárást elrendelő hatósági végzést nem vette tudomásul és az alispánhoz fellebbezést nyújtott be. A felfüggesztő főszolgabírói határozat átvételét megtagadták. Sőt kétszer engedély nélkül gyűlést is tartottak. 223 Egy kerületi katonai parancsnokságon keletkezett 1907. november 23-i jelentés 1906. évi felfüggesztő végzéssel kapcsolatos vörösmarti eseményeket a következőképpen írta le: ,, . .. Fszb. felhívásának, hogy a földműves egylet bezárását tudomásul veendő végre nem lett hajtva. Kossuth L. utcán végig tüntetve kb. 130 egyén feloszlásra lett felszólítva. Vecsanin oda nyilatkozott, hogy törvénytelenül lett feloszlatva az egylet és elkobozva a vagyona, ami a saját pénzük. Három tagú bizottmány lett választva, amely a nm. ker. min. úrhoz elutazott. Vecsanin és három társa Dárdára bekísértetett. A katona kirendelés négy napi költsége ügyében fszb. intézkedése megtörtént. Hartha Ferenc, Töltést Péter, Sándor Lajos, Kátovicz Gyuro, Srammer Ádám, Lauber ]akab, Salamon József, Tarr Pál vörösmarti és csúzai egyleti tagok megfigyelése csendőr szak. pk.-nak átadva .. ." 224 A vörösmarti események bizonyították, hogy a falusi szervezeteket magukénak érezték a földmunkások, kis és törpe birtokos szervezett tagok. Az első eset, hogy a radikális cselekvés útjára léptek. Igaz, körülöttük mindenütt a cselédség, földmunkások, kubikosok sztrájkban álltak az uradalmakkal, dacoltak a csendőrséggel, katonasággal. 225
