Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914
mat, ahol abbahagyták". Ez a vélemény abból eredt, hogy nagy erővel folyt a szabadonbocsátáshoz szükséges ügyvédi képviseletre a pénzgyűjtés, valamint a letartóztatott vezetők családjának a támogatása. 178 A Vörösmarton folyó szervezkedés letörésére rendszeressé váltak a házkutatások. Ezért a budapesti és zágrábi postával érkező csomagokat nem Vörösmartra, hanem a legkülönbözőbb községekbe rendelték az agitációt irányítók. Csak 1898 áprilisában jöttek rá erre a hatóságok. Addigra azonban már a Dráva-vidék minden falujában százával terjesztették a szociáldemokrata magyar és horvát nyelvű röplapot és a sajtót. Az állandó permanenciába kényszerült hatóságokat az sem nyugtatta meg, hogy a belügyminiszter a darázsi csendőrkülönítmény létszámát 6 főre emelte. 170 A csendőrség igyekezett minden apró mozzanatnak a titkát felderíteni. Pl. Dobos Istvánnak {Dobos Gáspár apja) a címére érkezett ajánlott levelet a csendőrség „kézbesítette" ki részére és felbontás után elolvasta, amelyből értesült arról, hogy a szociáldemokrata központban elvállalták a letartóztatottak védelmét. 1898. február 20-án a baranyavári főszolgabíró személyesen jelent meg a darázsi templomban tartott misén, hogy az oda ,,In spiritualibus" rendelt adminisztrátor prédikációját meghallgassa. Személyesen kívánt arról is meggyőződni, vajon a nép jár-e már templomba, amely •mintegy jele lehetett volna a politikai feszültségek csökkenésének. Megdöbbenve jelentette, hogy csupán pár öregasszony és leány jelent meg a misén. A falvak népének zöme Darázsról Izsép, Vörösmart templomaiba járt. Azt hangoztatták a darázsi magyarok és sokacok, hogy a püspök által iderendelt adminisztrátort nem hallgatják továbbra sem. Sőt azt tervezték, hogy kisebb jövedelemmel maguk fognak káplánt választani, illetve papot. A nép között az a vélemény szilárdult meg, hogy Zlatarics és Dobos kiszabadulását megvárják és csak az ő döntésük alapján mennek vagy nem mennek ismét templomba. 180 A mozgalom két vezetőjének hiánya, valamint Tatai átmeneti visszavonulási kényszere érződni kezdett. A gyűjtés eredményes volt. Erre több jelentés is utalt. Sőt Sánta János és Kovács Sándor darázsi „hegyi lakóknak" sikerült a csendőr karhatalmi járőrök között kicsúszni és február 7. és 12-e között Budapestre vitték az összegyűjtött pénzt Pollacsek Sándor szociáldemokrata ügyvédnek, aki képviselte a lefogott vezetőket a törvényszéknél. 181 A hatalom úgy látta a mozgalom meggátlásának lehetőségét, ha a vezetőket elszigeteli vagy „kiemeli" a falvakból. A nyomozás egy-két hónap alatt megállapította a Drávaszög agrárszocialista mozgalmának vezetői névsorát. Rendkívül fontos ez, mert sok egyéb mellett, annak nemzetiségi struktúrájára is rávilágít. i8ç8. február zyi, már több tekintetben idézett főszolgabírói jelentés valamennyit felsorolta. A baranyavári járásban községenkint és név szerint készült kimutatás „örökre fekete listára tette őket pécsi elvtársaikkal együtt". E kimutatás a következő:
