Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

Község neve A szocialista helyi vezető, illetve agitátor neve Darázs Dobos Gáspár, Jankovits József. Hercegmárok Zlatarics Márko, Zlatarics Mijo, Filakov Vinkó, Marjánov Máto. (Az utóbbi már szocialista megválasztott bírónak mondatik.) Kiskőszeg Bölcskei István. Vörösmart Rakity Tadia, bádogos; Végh Mózes, Végh Lajos, bognár; András Flóri, Kovács Sándor, Brodnár György, Pilisi Sándor, földmívesek. Baranyavár Andnics Pávó, Somogyi Mihály, Kucserics Zsivkó, Barics Kuzmin, Kóbia Jakab, Majstorovics György, Barics Stipo. Benge Skeledzsia Márko. Lőcs Horváth Antal, Gyurkov Ádám, Bartalov Mika, Gyurkov Pávo, Brdarics Stipo. Kisfalud Sterl Ádám, Petruska Sándor. Bodolya Sipos György, Német András, Sterl Ádám. Sepse Nincs vezetőjük. Baranyabaán Getto Simon, Liepold József, Kuzmer Márton, ifj. Bosnyák Tácso, Vlá­dics Szvetiszláv, Popl Henrik, Kössler Károly. Laskó Lőrinc János, Molnár József, Gaco József, Kelemen János. Hercegszőllős Szilasi János. Pélmonostor Kaufmann János, Albert Ferenc. Kácsfalu Vezetője nem ismert. Bolmány Vezetője nem ismert. Dályők Tatai József, Gyurin Stipo. Izsép Andrits Pál, Pecscljanin Jakab, Csoszics Anton, Stevics Jasó, Horvát András. Petárda Szalay Márton. Torjánc Német József. Drávaszentmárton Peronics Antal, Markovics Márton. Dunaszekcső is csatlakozott a szigeti szegénységgel együtt. Vezetőik: Losonczi András, Losonczi József, Ferenci György, Vida István, Katies András voltak. A szervezkedés szálai a Dráva menti Kákicsba is eljutottak, ahol Molnár Ferenc ve­zette a szegénység mozgalmát, sőt a német Püspöknádasd is mozgolódott az Észak­Mecsek kapujában, ahol a szocialista német Werb György volt a vezetőjük. Az ag­rármozgalom 35 magyar, 26 horvát és 10 német vezetője csendőrségi megfigyelését 1899-ben oldották fel, a jelentkezési kényszerrel együtt. Február végén a darázsi „ideológia" ismét hódított Mohács Margitta-sziget tel­jes hosszában, a vidékről beköltözött „földmívesosztály" között nagyobb „szocia­lisztikus" mozgalom kialakulásáról tett jelentést 1898. február 24-én a főszolga­bíró. Utalt arra is, hogy „törekvéseik abban nyilvánulnak meg, hogy 3 forint nap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom