Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914
A bérek emeléséért . . . az állati éjjeli szállás azonnali megjavításáért. . . fogtak vasvillát és egyéb eszközöket, általános sztrájkra kényszerítve az üszögi uradalomhoz tartozó pusztamalmi összes munkásokat. . ,". 118 Mind a külső, mind a belső cselédek az alacsony bér és a szociáldemokrata szervezet agitációja folytán léptek sztrájkba. A főbíró egyeztető közreműködését követő napon a sztrájkot beszüntették. Egy másik forrás szerint a pusztamalmi cselédek és kocsisok álltak a mozgalom élén és Standovár mellett Bóli és Markó József cselédek vezetésével memorandumot adtak elő, amelyben 200 Korona készpénzt, 40 mérő búzát, 3 öl tűzifát, 1 db szarvasmarha-tartás engedélyezését, a robot szolgálat eltörlését követelték. Ennek megtagadása után robbant ki a sztrájk. Július 9-én a cselédség újra lázadozni kezdett és kijelentették, hogy 11-én általános sztrájkba lépnek. Az üszögi kiserdőben gyűlést kívántak rendezni, amelyet a főszolgabíró csendőrséggel akadályozott meg. Egy 10-én érkezett távirat tájékoztatta a főispánt, hogy az üszögi uradalomhoz tartozó Szentkút pusztán a szegődményes cselédek újra beszüntették a munkát, tekintettel azonban a bányatelepeken kialakult feszültségre, nem tud az üszögi uradalomba csendőröket küldeni. A július 3-án a szentlőrinci járásban kirobbant sztrájksorozatot a tésenypusztai és ibafai uradalomban dolgozó aratók indították. Az aratórész emelését, a szálláshelyek megjavítását, a bánásmód embertelen voltát említette a főszolgabíró a főispánhoz küldött távirati jelentésében. A szentlőrinci járásban Keresztes pusztán és Csoboka pusztán, valamint Kádja pusztán sztrájk tört ki 9-én. Tizedikén Görcsöny és Pellérd uradalmi külső cselédei, a napszámosok között is szervezkedés folyt, amely sztrájkra irányult. Rádfai szocialista szervezők már itt is agitáltak napok óta. Július 19-ig napról napra, hol intenzívebben, hol gyengébben újra mozgalom indult. Az uradalmak nevében a szentlőrinci főbíró táviratára végül három század katona indult a sztrájk letörésére. 31 személyt tartóztattak le. 20-án visszarendelhette a főispán ,, . . . a vitézeket, akik itt gyászvitéz szerepét játszották el" - írta a Munkás 21-i számában. 11-én azonban báró Biedermann Rezső táviratozott, hogy Kárász-pusztán ,,a cselédség és az aratók nagymérvű mozgalmai jelentkeztek . ..". A csobokapusztai sztrájkot elnyomó egy század gyalogság átvezénylését kérte Kárász pusztára, azonban azok közben Pécsre érkeztek vissza. A kétségbeesett birtokos Somogy vármegyéhez fordult, amely azonban nyilván elfoglalva saját mozgalmaival, hatósági illetéktelenségre hivatkozva, nem segített. Az alispáni hivatalba óránként érkeztek a táviratok. A Sásd melletti Varga pusztán az aratók szocialista agitáció hatására és a nyomorúságos bérek és „hitvány szerződések erőltetése miatt" július 14-én délelőtt sztrájkba léptek. Délután a környező aratók valamennyien letették a kaszát. 16-án töretlenül állt a sztrájk. 19-én csendőrséget összpontosítva az aratás megindítását kikényszerítette a főbíró. 24-én a Jágónak melletti Margitmajor összes aratója váratlanul sztrájkba lépett és csatlakoztak hozzájuk a pusztán dolgozó cselédek, béresek. Egy csendőrszakaszt a sztrájkot követő órában a főbíró útnak indított. Ugyanekkor egy század csendőrt irányítottak át a Tolna megyei Hőgyész térségéből Sásdra, hogy egyrészt a járásban mutatkozó mozgalmat elfojtsák, másrészt 100 sztrájktörőt - akik a mezőhegyesi bázisról érkeztek Szentlőrincre - kísérjék az ottani sztrájk letörésére, s az aratás biztosítására. Július 21-25 között Mágocs és Nagyhajmás határában fekvő bérleteken általános aratósztrájk zajlott le, amelyet a Margitmajori szocialista aratók szítottak. A hegyháti járásban 1905. július 4-re - a főbíró jelentése szerint - a sztrájk szinte minden pusztán fellángolt. A nagybérlők szerződéseit felmondták és a cselédekkel, uradalmi iparosokkal összefogva a munkamegtagadást általános sztrájkká igyekeztek növelni. Július 5-én a Nagyhajmás melletti Bettelmann-féle pusztán 30 pár mekényesi arató lépett sztrájkba. A csendőrség kivezénylését követően 7-én elfojtották a sztrájkot. Két vezetőjüket letartóztatták. 9-én Gödreszentmárton pusztán 24 arató lépett sztrájkba. Július 14-én Botyka pusztán Fabi Péter becefai lakos szerződött arató agitációja nyomán mozgalom indult az aratócsoportban. A szentlőrinci csendőrség letartóztatta, a főbíró pedig kiutasította a pusztáról és Becefára toloncoltatta. A megijedt aratók a munkát félnapos sztrájk után folytatták. Kremzir Mórnak Drávapálfalván volt szeszgyára, de jelentős földbérlettel is rendelkezett. Július 3-8. között valamennyi munkása sztrájkba lépett. 250 napszámosa és aratója csatlakozott a szeszgyári munkások sztrájkjához. A mozgalmat a pécsi pártszervezet vezetésével Jóna Gábor irányította. Július 13-án Vaskapu pusztán 32 pár arató szüntette be a munkát, mert a munkaadó megtagadta a bérek javaslatba hozott felemelését. A főszolgabíró egyeztetési törekvései nem jártak sikerrel: az aratókat harminc napi elzárásra ítélte. A pusztán dolgozó hónapos napszámosok erre szolidaritási sztrájkba lépték. A főszolgabíró a baksai csendőrszakaszt vezényelte ellenük.
