Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

veszi kezébe, az újjászervezettek és a független szocialisták alig vagy egyáltalán nem jutottak szóhoz sem a dárdai, sem a mohácsi, még kevésbé a siklósi járásban. A földművelő munkások közötti felvilágosító munka pártirányítása eléggé következetesen haladt a vidéki kisvárosokban és falvakban 1900-1901 közötti években. Pécsett alig akadt népgyűlés, amelyen helyzetükkel, konkrét követeléseikkel az előadók ne foglalkoztak volna. 1901. március 3-i „földmunkás és földmívelők megyei értekezlet"-én szerzett tapasztalatok a pécsi pártvezetőséget végleg meggyőzhettek a földmíves és földmunkás szakegylet megalapításának szükségességéről. Az MSZDP vezetősége a VIII. kongresszushoz intézett jelentésében beszámolt az országos földművelő mozgalom fejlődéséről, és ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy Pécsett a márciusi megyei értekezlet kimondta csatlakozását az 1900. december 25-i országos földmunkáskongresszus határozataihoz. „9"-es bizottságot alakított, amely a pártvezetőséggel egyetértve „Földművelő Munkáskönyvtárat" alapított, és egy füzetet is megjelentettek „Szózat a földművelő munkásokhoz" címen.

76 1901. április i-én a pécsi pártszervezet vezetősége által a Gyár utca 7. sz. alatti Munkásotthonba „Földmívelők Értekezlete" címen hirdetett munkásgyűlés Jóna Gábor elnökletével határozatot hozott a „Baranya megyei földművelők egyletének" megalakításáról. A „9"-es bizottságot bízták meg, hogy dolgozza ki az alapszabályokat. Május 19-én egy újabb munkásgyűlésen 250 földműves és földmunkás jelenlétében „Pécsi Földművelő Munkás Egylet" néven kimondták a szakegylet megalakulását. A gyűlés elnöke Jóna Gábor, jegyzője Páricska József, előadója Szikora Imre, akik az ezt követő időszakban a baranyai és pécsi földművesszervezkedés irányítói és legelszántabb agitátorai. Az alapszabályok részletes elemzését Szikora Imre végezte, ezt követően egyhangúan elfogadták az alapszabályokban rögzített feladatokat, s az egylet megkezdte ideiglenes működését.

77 1901. június 15-én az egylet ideiglenes vezetősége a letisztázott alapszabályokat, alakulási jegyzőkönyvet, tagnévsort a polgármesterhez nyújtotta be azzal a kéréssel, hogy azt a Belügyminisztériumhoz terjesszék fel jóváhagyás végett. Negyven nap elteltével az egyelet vezetősége kérdésére a polgármester azzal nyugtatta meg őket, hogy még nem érkezett válasz a belügyi kormányzattól. Ezt háromszor megismételte július, augusztus, szeptemberben a vezetőség és válaszul mindig a „vissza nem érkezett" értesítést kapta. 1902 januárjától az egylet az alapszabályok jóváhagyása nélkül működött. A bejelentett értekezletét érdekes módon a polgármester mégis engedélyezte, s azt a Schréber-féle vendéglőben Jóna Gábor elnök és Szekeres József alelnök vezetésével megtartották. Az itt készült rendőrségi gyorsíró jegyzőkönyv olyan dokumentum, amely alapján világosan látható a szervezkedés, a felvilágosító munka terén a vezetőség által kialakított koncepció. Jóna Gábor a pártválasztmány védőszárnyai alá helyezte az egyletet, amely a pártvezetés irányvonalának teljes tiszteletben tartását jelentette. Az egylet céljait a következőképpen fogalmazta meg: a pártválasztmányhoz simulva végezzük agitációs feladatainkat és irányt veszünk arra, hogy megerősítsük azokat a szervezeteket, amelyek pár évvel ezelőtt rendszeresen járatták lapjainkat, látogatták gyűléseinket és Baranya a legtöbbet fizető megye volt, amelyet a központ is elismert. A pártnak és az egyletnek együtt kell mindenben működni . . . mindenhol megmagyarázzuk céljainkat, amely a szervezkedésben és az általános választójogért való harcban eddig is megmutatkozott.. . minden vádaskodást, amelyet nap mint nap a szemünkre