Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

vetnek, vissza kell utasítani, és bebizonyítani ennek a rendszernek, hogy az öntudatos földmíves munkások a jobblétért küzdenek, a tiszteséges bérért, munkaalkalomért, a gyülekezési szabadságért és a sajtó szabadságáért. . . törvényesség keretén belül megalkuvás nélkül harczolunk a nyomorúság ellen és a munkástörvények kiterjesztéséért. . .". „Csak akkor győzhetünk, ha Baranyában mindenhol, lent és fent egyaránt megértik céljainkat és csatlakoznak pártunkhoz és egyletünkhöz-"

78 A Pécsi Földművelő Munkás Egylet megnyilvánulásának első dokumentuma eddigi vizsgálatainkat figyelembe véve azt mutatja, hogy az egylet az MSZDP hivatalos irányvonalában állt, annak programját követve kívánt a falusi pártszervezetekkel együtt, vagy azokkal szervezetileg is összekapcsolódva az ismert szociáldemokrata programért tevékenykedni. A felvilágosító munkában a törvényesség hangsúlyozása mellett a Baranyában ,,lent" és „fent" kifejezés számunkra világos utalást tartalmaz. Ez elhatárolódás minden olyan törekvéstől, amely az MSZDP országos vezetősége által irányított földműves-földmunkás mozgalommal szemben áll. Világos tartalmi utalás továbbá arra, hogy „lent" a délkelet-baranyai radikális agrárszocializmus, „fent" az észak-, központi és nyugat-baranyai mérsékelt agrármozgalom erőit egyesíteni kell. Ha valakinek kétségei lettek volna Jóna beszédének levonható konzekvenciáját illetően, azokat meggyőzte az 1902. február 8-án megrendezett népgyűlés, ahol a főelőadó Végh József „Kik az osztozkodók?" címen kifejtette a pécsi pártszervezet és a Földművelő Munkás Egylet álláspontját a földosztás kérdésében. 1902. május-november között a pártszervezet és az ideiglenes egyleti vezetőség további lépéseket tett a Pécsi Földművelő Munkás Egylet legális működésének az elismertetéséért. Május 8-án Jóna Gábor, Valdecz György, Baumholczer János MSZDP aratási szerződése (1902)