Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914
munkások szociális viszonyairól tartott elemzés a baranyai helyzetet országosan egyik legmostohábbnak ítélte. Pontos összehasonlító adatokat hozott fel Szabó a kisbirtokok pusztulására, a földmunkások alacsony bérezéséről. A gyűlés határozatban ítélte el a magyarországi viszonyokért felelős kormányzatot. A küldöttek kinyilvánították azon véleményüket, hogy a megalakítandó szervezetek belépnek a szociáldemokrata pártba. Az értekezletet a rendőrség zavarta meg, és kötelezte az elnökséget, hogy a napirendeket folyamatosan tárgyalják le, és betiltotta a gyűlés utánra tervezett tüntető felvonulást. Jóna Gábor elnök és Viliári József (Szentkút) másodelnök tiltakozására végül is kénytelen volt a megyei konferencia úgy dönteni, hogy délelőtt tíztől megszakítás nélkül tárgyalják ügyeiket délután négy óráig. A konferencia ügyrendjének felborulását váró hatóságoknak csalódnia kellett, a küldöttek ebéd nélkül kitartottak és valamennyi tervezett kérdést megvitatták. A konferencia résztvevői a következő falvakból érkeztek: Hopp József és Péter János Gödréről, Piac Károly Szigetvárról, Gondos József, Szenté Ferenc, Bükkösdi Péter, Lasics Antal Magyarürögből, Köröm Sándor Turonyból, • Bános Kispál Józsefet küldte, Német György és Hurkó György Martonfát képviselte, Fazekas András Zókról, Szőke András Pétert küldte, Rákos Pill Antalt, Bicsérdről Gáspár Ferenc érkezett, Személy Galamb György, Cimber János küldötteket bízta meg képviseletükkel, Orfű község Busch Józsefet és Szammer Ferencet, Geresd Varga Ádámot, Patacs község Máté Jánost és Horváth Jánost, Rácváros (Pécs-szigeti külváros) Berki Ferencet, Kozma Józsefet, a Malomban alakult pártszervezet Gölöncsér Istvánt, Nyúl Istvánt, Kerner Jánost, Schlepp Józsefet, Pécs-budai külváros Bosnyák Ferencet, pécsi földműveseket Zina Gábor képviselte, Püspökbogádot Balog József és Kis Gadó János, Szentkutat Osztorics Iván és Pillári József, Baranya-szabolcsot Bradács Ferenc és Kussik János képviselte. A konferenciára a kaposvári szociáldemokrata szervezet két vezetőjét, Kovács Istvánt és Méhész Ferencet küldte, Nagyatádot Rezsenya Pál képviselte. A Végh József és Szabó József által előadott programszerű kérdések tárgyalásánál feltűnő, hogy elmaradtak a radikális, agitatív célból szokásos általános frázisok. A beszámolók szerényebb hangvételűek voltak, viszont sok konkrét tényezőt tartalmaztak a Baranya és az országos viszonyokra vonatkozóan. A pártvezetőség huszonkét pontba foglalta a tanácskozás nyomán a követeléseket és a feladatokat: „1. A fokozatos adórendszer bevezetését. 2. A magánfogyasztási adó eltörlését, hogy ne szedjenek még a törköly után is külön adót. 3. A forgó tőke megadóztatását. 4. A virilista rendszer eltörlését. 5. A vásári és helypénz vám eltiltását. 6. Csak ezer forint utáni megadóztatást. 7. A rabszolga törvény eltörlését. 8. A cseléd törvény eltörlését. 9. Munkás-védtörvény alkotását. 10. Tizennégy éven aluli gyermekek munkától való eltiltását. 11. Vasúti töltés-munkások helyzetének és bérviszonyainak megjavítását. 12. Nyilvános munkaközvetítést. 13. Az akkord munka eltiltását. 14. Rendes (8 órai) munkanap megállapítását és a vasárnapi munkaszünet szigorú betartását. 15. Egészséges, nem zsúfolt lakások megadását. 16. Egyesülési és gyülekezési jogot. 17. Az aratási vállalkozási rendszer megszüntetését. 18. Általános, titkos választójogot. 19. Sajtószabadságot és a hírlapárulás szabadságát, s a kaució megszüntetését. 20. A tolonctörvény eltörlését és költözködés szabadságát. 21. Iskolák alkotását és ingyen tanítást. 22. Állandó hadsereg eltörlését."
