Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 1. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

AGRÁRSZOCIALIZMUS BARANYÁBAN 1890—1914

bérlakások és munkásházak építése teljesen megakadt a községi ellenálláson. Leginkább attól tartott maga a főispán is, hogy „ . . . a kisgazdák és mezei munkások között egységes szervezetek létesíttetnek Baranya vármegyében is, melyek a budapesti központtal az élen, közös szövetséget alkotnak. A dunántúli szervezet egyik központjául Győr mellett Pécs van kiszemelve. . .". Feltételezése szerint Szikora Imre, Szikora Károly és Schmira Károly lesznek a pécsi központ vezetői. Október 9-től a három munkásvezetőt mind Pécsett, mind vidéken rendőrségi és csendőrségi nyomozók megfigyelése alá helyeztette.

39 1897 decemberben a pécsváradi járási főszolgabíró a legkisebb agitáció vagy szervezkedés nyomait sem tapasztalta. A szentlőrinci főbíró hasonlóképpen jelentett.

40 A mohácsi járásban azonban figyelemre méltó helyzetképről kapunk leírást Szinkovics Károly főbírótól. Decemberi jelentésében Dályokon és Izsépen szociáldemokrata pártszervezet megalakítását konstatálta. A párt elnöke Tatai József és alelnöke Gyurin József munkások. Párttagdíjat szednek (1 j kr.). A szervezkedésükről a csendőrségnek és a főszolgabírónak semmilyen információt nem adnak ,,. . . azt mondják, azt sem tudják mi az a szocializmus . . . ". A szolgabíró engedélyt kért a főispántól, hogy „álruhában és álszakállal harmadmagával a horvát falvakba menjen és kikémlelje a titkaikat, mert szervezetükről a csendőröknek semmilyen részletet nem sikerült megtudni. A hatósági érdeklődést felfedezték, roppant óvatosakká váltak . . .".

41 A pécsi járási főbíró besúgói a patacsi téglavetők és földmunkások közötti szervezkedést jelentették ugyan, de a kétnapos munkabeszüntetést nem tudták megakadályozni.

42 Pécsvárad környéki falvakból a munkát kereső földmunkások és napszámosok Pestre mentek, de várható visszatérésük. A többnyire németajkú napszámosok, akik földmunkán dolgoznak a fővárosban „ . . . szocialista tanokkal szaturálva fognak visszatérni és várható mozgalmuk . . . ",

43 A falvak közül „a Pécshez közel esőkben mind gyakrabban szocialista agitációt vélt felfedezni Waniss Sándor főbíró. Egy év végi összefoglaló jelentésében arra utalt, hogy a szegény földművesek, napszámosok és cselédek gyakran járnak Pécsre gyűlésekre. Mohács környéke az 1897-es esztendő végén élénk szervezkedésre és agitációra utaló jelenségeket mutat. Somberek községben titokban pártszervezetet alakítottak egy munkásgyúlésen. A csendőrség, a körjegyző és a rendőrség mélyen lenéző hangnemben azt jelentették, hogy „ . . . a szervezkedők közönséges sombereki svábok . . .". A főszolgabíró besúgókat küldött közéjük és biztosította az alispánt, hogy egy hét leforgása alatt mindent részletesen felderít.

44 Szikora Imre szerepére sem a mohácsi, sem a baranyavári járás területén nem tudtak rábukkanni, noha mind a sombereki, mind a kiskőszegi szervezkedést ő kezdeményezte a pécsi párt intenciója alapján. A főispán ezúttal nemcsak a belügyminiszterhez, hanem a miniszterelnökhöz is felterjesztette a földmunkások között folyó szervezkedésről összefoglaló jelentését, megállapítva, hogy az Alföldről áramlik át az agitáció, de emellett budapesti sajtóanyag, Népszava, Volksstimme, Népszabadság, Népjog, Földművelők Szaklapja, a Prijatelj Naroda pedig Eszéken keresztül Zágrábból érkezik. Szikora Imre és Szikora Károly pártszervezet alakítása céljából a mohácsi és a baranyavári járásban titkos gyűléseket tartanak és aláírásokat gyűjtenek a pártszervezetbe való belépésről.

45